Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
El vagyunk képedve – fogalmazott egy elemző a NAPI Gazdaságnak. A KSH által közzétett adatok szerint februárban 12 hónapra visszatekintve a várakozásoknál sokkal alacsonyabb, 3,2, az előző hónaphoz képest pedig 0,4 százalékos volt az infláció. Lapunk konszenzusa 3,61 százalékos áremelkedést mutatott – a Bloomberg 3,7, a Reuters 3,81 százalékot közölt korábban.
Igazi meglepetést nem tartalmaztak az adatok, talán csak annyiban, hogy az elektromos energia áremelkedése teljes egészében kimaradt, illetve megjelenése későbbre csúszik. Sok kicsi sokra ment – vélekedett Forián Szabó Gergely, a CA-IB Alapkezelő elemzője. Szerinte az inflációs számokon nagyon meglátszik az erős forint hatása, s nemcsak a tartós fogyasztási cikkek esetében, hanem általában az iparcikkek árának alakulásán. Az élelmiszerek is a vártnál jóval nagyobb mértékben segítették az infláció lassulását, hasonlóan a ruházati termékekhez – bár ez utóbbira számítottak a szakértők. A dohányáruk jövedékiadó-emelés miatti szokásos, tempós drágulását ezúttal sikeresen ellensúlyozták a gyártók árcsökkentési törekvései. Szembetűnő volt a szolgáltatások átlagot ugyan meghaladó, de a vártnál alacsonyabb áremelkedése. Barcza György, az ING Bank elemzője a NAPI Online-nak úgy értékelt, hogy amennyiben e kör áremelkedési üteme tartósan beáll 6 százalék körüli szintre, az is az árstabilitást szolgálhatja.
A nem várt pozitív meglepetés nyomán szinte mindenki lejjebb hozta idei prognózisát, immár átlag 3,6 százalékot várnak szemben a decemberi 3,8–4,0 százalékkal. Barcza azonban azt hangsúlyozta: az igen kedvező inflációs adattal párhuzamosan a kilátások nem javultak jelentősen. Az ING modellje szerint a pénzromlási ütem az első félév végén érheti el a mélypontot jelentő 3,1 százalékot, utána kis emelkedésre van kilátás. Egyébként a márciusi szám is magasabb lehet a februárinál, e hónapban 3,4 százalék várható az üzemanyagok drágulása és a szabályozott árak emelkedése miatt. Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. szakértője szerint idén vélhetően ez volt a mélypont, legfeljebb májusban közelítheti meg – vagy érheti el – az áremelkedés üteme a februári alacsony szintet. Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője szintén lefelé módosított, de a lefutás pályáját illetően nem változtatott előrejelzésén. Eszerint a februárinál sokkal jobb adatra az év során nincs kilátás, 3 százalék alá várhatóan egyik hónapban sem kerül az index. Az év végére 3,7-3,8 százalék várható, az éves átlag 3,5 százalék lehet.
Most már semmi nem támasztja alá a jelenlegi magas kamatszintet, de ma még feltehetően nem vág a jegybank, semmi sem sietteti, hogy ne várjon a program szerint esedékes március 29-i ülésig, akkor azonban 100 bázispont is belefér – mondta Török Zoltán. Az inflációs adat önmagában is indoka lehet a kamatcsökkentésnek, ám ennél fontosabb, hogy a forint ismét a sáv széle felé tendál – vélekedik Forián Szabó. Tóth Illés, a Budapest Economics elemzője is úgy ítéli meg, hogy a jegybank most kettőzött figyelemmel kíséri az árfolyam alakulását, mivel egyelőre továbbra sem lehet látni, hogy merre megy el a forint. Abban egyetértés látszik, hogy nőtt a vágás tere, s a korábbi tuti 50 bázispontról 75-re nőtt annak biztosra vehető mértéke. Amennyiben most is fennáll, hogy a várakozások felett 25 bázisponttal lehet vágni, úgy csak alig túlzó a piac által bekalkulált 100–125 bázispont. Az év végére a szakértők 6,75-7,00 százalékos kamatszintet várnak, az állampapírpiacon beárazott 6,5 százalék körüli szintet túlzottnak tartják.
Februárban a maginfláció az egy évvel korábbihoz viszonyítva 3,1, az előző hónaphoz képest pedig -0,2 százalék volt. Az EU-harmonizált fogyasztói árindex 103,4, illetve 100,6 százalékot tett ki. Az adóváltozások hatását kiszűrő változatlan adótartalmú árindex az előző hónaphoz 100,4, az előző év februárhoz viszonyítva pedig 102,6 százalék volt. A nyugdíjas fogyasztói árindex egy hónap alatt 100,7, egy év alatt pedig 102,7 százalékot mutatott.
