Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarországon 2001 óta az államháztartás hiánya és terjedelme elfogadhatatlanul nagy, 1998 óta nem volt érdemi gazdasági reform - vélekedett Surányi György a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) mai rendezvényén. A volt jegybankelnök szerint a dezinflációs folyamat egyoldalú és művi a monetáris politika miatt, és adminisztratívan fojtja el az inflációs nyomást. Ezzel kapcsolatban Surányi hangsúlyozta: az energia, a közúti és vasúti közlekedés, az önkormányzati bérlakások és a gyógyszerpiac terén torzak az árviszonyok. Hozzátette, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 9 százalékára rúg, a deficitet finanszírozó hitelfelvétel pedig csak ideiglenes megoldás lehet - e folyamatok összességükben növelik a robbanásveszélyt.
A szakember szerint bár a gazdaságpolitikában látszanak az elmozdulás kedvező jelei, az irány nem elég határozott, az elmozdulás pedig nem elég gyors. Surányi György úgy véli, az a paradoxon jöhet létre, hogy miközben az euróbevezetés formális céljait csak nehezen teljesíti Magyarország, a devizahitel-kereslet miatt egy gyors és spontán "euróizáció" következik be. Mindennek a fő oka a hiteltelen gazdaságpolitika - húzta alá a közgazdász.
Surányi éa Bod Péter Ákos egyetértett abban, hogy az olyan kicsi és nyitott gazdaság számára, mint amilyen Magyarország, a jelenlegi árfolyamrezsim, vagyis az inflációs célkitűzések rendszere nem megfelelő. Bod Péter Ákos kijelentette: a magyarországi foglalkoztatási helyzet rossz, a hazai munkaerő nem olcsó és nem jól képzett, alacsony a mobilitás és mindezt tetézi a rossz oktatási struktúra. A szakember hozzátette, a monetáris politika hatásosságát csökkenti, hogy a gazdaság nem kamat- hanem árfolyamérzékeny.
