Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A bátrabb cégek ez alapján dönthetnek úgy, hogya 2004-es iparűzési adót bevallják, ám egy önrevízió keretében az uniós csatlakozás utáni időszakra vonatkozó iparűzési adót visszaigényli. Ebben az esetben azonban számolni kell a lépés kockázataival, költségeivel is, az önkormányzatok vélhetően perrel próbálják meg majd bizonyítani jogosultságukat.
Az Európai Bíróságnál napirenden van a magyar iparűzési adóhoz hasonló olasz IRAP ügye, s ha a testület elutasítja ezt az adónemet, akkor Brüsszel várhatóan az iparűzési adó magyarországi alkalmazását is meg fogja tiltani. Ebben az esetben a cégek előtt megnyílik a lehetőség, hogy visszaigényeljék a múlt év május 1-je óta befizetett adójukat. Az Ernst & Young elemzése arra is rámutat, hogy az iparűzési adót a székhely szerinti helyhatóságnak kell befizetni külföldi tevékenységük után is, ami sérti az egyenlő elbánás elvét.
A Pénzügyminisztérium (PM) az elemzés megállapításaira reagálva közölte: a tárca a csatlakozás előtt felülvizsgálta a teljes adórendszert, és nem talált hibát, így az iparűzési adó megfelel az uniós előírásoknak. Az iparűzési adó legnagyobb baja, hogy rontja a cégek versenyképességét - áll a közleményben, amely kiemeli: a kormány tervezi a szóban forgó adónem átalakítását, oly módon, hogy az évi 350 milliárd forintos bevétel kiesése ne jelentsen gondot az önkormányzatok.
