Augusztusra a NAPI Gazdaság által előzetesen megkérdezett szakértők -0,3 és 0,4 százalék közé várták az inflációt havi szinten, vagyis a végeredmény a legalacsonyabb érték lett.
A Napi Online kérdésére az elemzők úgy vélték, az infláció kis mértékben jobban alakult, mint ahogy várták.
A dezinfláció okai között van, hogy csökkent az szezonális élelmiszerek, illetve a tartós fogyasztási cikkek ára. Dzsubák Attila, az MKB elemzője ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a sertéshús ára emelkedett, és ha a szezonális termékek árának 1,1 százalékos csökkenését nem számítjuk, akkor az élelmiszerárak 0,6 százalékkal emelkedtek. Ha ez így folytatódik, az őszi hónapokban a vártnál gyengébb mutatókkal kell számolni.
A tartós fogyasztási cikkek árával más a helyzet. Barcza György, az ING elemzője kiemelte, hogy a forint/euró árfolyam stagnálása miatt ezen termékek árának 0,2 százalékos mérséklődése tartós árcsökkenést jelent, így mindenképpen a dezinflációs trendet erősíti. A jövő évi 4 százalékos inflációs terv azonban csak akkor tartható, ha továbbra is erős marad a forint, és az olajárak nem emelkednek.
Az őszi hónapokban az infláció nagy mértékben befolyásolhatja, hogy a kormány hogyan dönt az energia árak emeléséről. Havas László, a Credit Lyonnais elemzője úgy véli, ha a kormány jövő január helyett idén őszre előrehozza a hatósági áremelést, akkor aligha tartható a decemberre kitűzött 6,3 százalékos szint.
A külföldi befektetők egyelőre kedvezően ítélik meg a magyarországi inflációt, a 7 százalék körüli mértékhez jelenleg 11 százalék körüli kamatszint járul, ami bőven meghaladja az általában szokásos 2 százalék körüli reálkamatokat.
