Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A privatizációra meghirdetett tíz agrártársaság közül az Abaúji Charolais Mg. Rt. meghirdetett részvénycsomagjára, névértékének 130 százalékán, 220 millió forint értékben, a Bólyi Mg. Rt. meghirdetett részvénycsomagjára névértékének 157,7 százalékán, 4.750 milliárd forint vételáron, az Enyingi Agrár Rt. részvényeire a névérték 2,9-szeresén, 1.350 milliárd forint értékben, a Hód-Mezőgazda Rt. részvénycsomagjára a névérték 82,9 százalékán, 1.700 milliárd forint értéken, a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. részvényire a névérték 108 százalékán, 2.010 milliárd forint értéken, és a Szerencsi Mg. Rt. részvénycsomagjára névértékének mintegy háromszorosán, 1.965 milliárd forint értéken tettek befektetői ajánlatot.
Mivel ebben a hat esetben a befektetők ajánlata összhangban volt a társaságok vagyonértékelésével, és a pályázatban kiírt szakmai, valamint kötelezettségvállalási feltételeknek megfeleltek, az elvárt maximális tőkeemelést vállalták, (összesen 3,1 milliárd forint értékben, amely 20 százalékos tőkenövekedést eredményez az agrártársaságoknál) a pályázatok érvényesnek és eredményesnek minősültek.
A pályázati kiírást tartalmazó dokumentumokat 30 pályázó vásárolta meg. A nagyobb hagyományokkal rendelkező agrártársaságoknál több érdeklődő is volt, míg a kisebb teljesítményű és lokális területen érdekelt cégek esetében kisebb számú befektetői csoport érdeklődött . Vételi ajánlatot a meghirdetett agrártársasági körből kilenc cégre nyújtottak be. Két esetben azonban az adott társaságra beérkezett ajánlat nem rendelkezett a kiírásban meghatározott feltételekkel, ezért érvénytelennek kellett minősíteni. Egy társaságra egyáltalán nem érkezett ajánlat. Egy másik cégre benyújtott vételár nem érte el az ÁPV Rt. által meghatározott értékhatárt, ezért ez a pályázat eredménytelennek bizonyult.
Mint ismeretes a kormány 2004. márciusában döntött az állami tulajdonban lévő agrártársaságok privatizációjáról a cégek versenyképességének javítása érdekében. A kormány által meghatározott privatizációs cél; a hazai vállalkozók, beszállítók, alapanyag termelők és a dolgozók tulajdonszerzésének támogatása volt. A preferenciák között szerepelt a hazai mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztése, a nemzetközi egyezményekkel összhangban álló termelői és iparvédelem biztosítása, a munkahely megőrzés, a munkahelyteremtés, valamint a munkavállalók szociális szempontjainak érvényesítése is. A privatizációt elősegítő intézkedésként a kormány szintén döntést hozott az állami tulajdonban lévő agrártársaságok magánosítása céljából felvételre kerülő hitelek kamattámogatásáról. Az agrártársaságok eredményes magánosítását támogatta a földhaszonbérleti szerződések 20 évre történő meghosszabbítása. A módosított szerződések megkötése legkésőbb ez év végéig megtörténik.
