Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kijelölt, érinthetetlen területeken túl politikai okokból sem a szociális juttatások visszavétele, sem az adóemelés nem jöhet szóba, az új pénzügyminiszter valószínűleg a költségvetési szférában gazdálkodja majd ki a bejelentett 120 milliárdos lefaragást - írja a FigyelőNet az MTI-ECO-ra hivatkozva.
A J.P. Morgan londoni befektetési elemzői szerint az autópálya-építés fenntartása és az adóemelés elkerülése az ára a szabad demokraták folytatódó koalíciós támogatásának. A szociális juttatások lefaragása a júniusi európai parlamenti választások előtt szintén tabu, bár az elosztások átcsoportosítása elképzelhető. Mindezek fényében a megszorítások - csakúgy, mint tavaly - jó eséllyel a minisztériumok és a költségvetési intézmények működési költségeire összpontosítanak majd.
Az elemzők úgy vélik: még ha sikerül is végrehajtani a Draskovics Tibor által bejelentett, a GDP 0,6 százalékának megfelelő takarékossági intézkedéseket, a 2004 végi államháztartási hiány úgy is meghaladja majd a 3,8 százalékról 4,6 százalékra emelt deficit-előrejelzést, s annál 1 százalékponttal magasabb, 5,6 százalékos mínusz várható. A J.P. Morgan emellett nem osztja a kamatcsökkentésben bízók véleményét, azaz szerinte a jelenlegi ráta megmarad. Ez azonban teljesen semlegesítheti a megtakarítási intézkedéseket, és ebben az esetben további megszorítások nélkül akár 6,0 százalék is lehet az év végi államháztartási deficit, ami megegyezik az önkormányzatokkal együtt számolt tavalyi értékkel.
A J.P. Morgan azzal támasztja alá a 12,5 százalékos alapkamat idei fennmaradására vonatkozó jóslatát, hogy várakozása szerint az MNB februári inflációs jelentése jó eséllyel felülvizsgálja a 2005 végére adott 4,0 százalékos tizenkét havi inflációs célt. Az elemzők azt várják, hogy az euró a jelenlegi 262 körüli szintről március végéig 270 forintra, június végéig 280-ra drágul, azaz jelentősen gyengül a forint.
