Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyar lakosság egyre nagyob hányada kezdett el aktívan foglalkozni befektetéssel. Legelterjedtebb a rövid távú bankbetét és folyószámla, második legnépszerűbb befektetési forma pedig az életbiztosítás - hasonlóan az átlagos nyugat- és közép-európai szokásokhoz. A ranglista harmadik helyén azonban a nyugdíjalap áll Magyarországon és régiónk többi országában, míg Nyugat-Európában a részvény.
Amíg 2002 őszén megtakarított pénzéből a magyar háztartások mindössze 27 százaléka rendelkezett befektetéssel, addig 2003 októberben már 45 százalék. A szokatlanul gyors bővülés fő oka, hogy a pénzügyi közvetítő rendszer sikeresen nyerte meg banki ügyfélnek a fiatal felnőtteket. Azokban a háztartásokban, ahol a pénzügyi döntéshozó 40 évesnél fiatalabb, 50 százalékot is meghaladja a befektetők aránya. A fejlődés azonban nem jár együtt a befektetések számának gyarapodásával. Amíg ugyanis korábban az átlagos magyar befektető három-négy, sőt több különböző eszközben tartotta megtakarítását, addig most egy, legfeljebb két lehetőségre összpontosít.
A befektetői magatartásra erősen hat, hogy a lakosság hitelfelvételei 2002-ben rendkívüli mértékben nőttek. Természetesen a magasabb jövedelmű háztartások nagyobb része él a különböző lehetőségekkel, mint az alacsonyabb jövedelműeké. A legalább háromtagú háztartások nagyobb aránya gondoskodik ilyen formában is a jövőről, mint az egyedül vagy kettesben élők.
Regionálisan vidéken sokkal nagyobb a befektetési hajlandóság, mint a fővárosban. A budapestiek közül csak 27 százalék rendelkezik befektetett pénzvagyonnal, míg az ország többi részén élők majdnem fele. A befektetési formák közül rövid távú bankbetétje és folyószámlája a háztartások 20 százalékának van, ami egy év alatt 6 százalékpontos növekedést jelent. Az életbiztosítással rendelkezők aránya 12 százalékon stagnál. Valamely nyugdíjalapnak a háztartások pénzügyi döntéshozóinak 4 százaléka tagja, szemben az egy évvel korábbi 6 százalékkal.
Míg a bankbetét és folyószámla-tulajdonosok viszonylag egyenletesen oszlanak meg az egyes korosztályok között, addig az életbiztosítást kötöttek aránya a háztartások 40 évesnél fiatalabb pénzügyi döntéshozói körében 19 százalékkal kiemelkedő. Részvénybe, befektetési alapba a magyar háztartások 1-1, kötvénybe pedig 2 százaléka tett pénzt. A magyarok befektetései általában hasonlítanak a csehekére és a lengyelekére.
