Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A főváros véleményének megváltozásában a zöldek tiltakozása mellett szerepet játszhatott, hogy a vitatott beruházással – mivel a világörökség részének nyilvánított Duna-partot érinti – az UNESCO párizsi központja is foglalkozott. Minden beavatkozás előtt kötelező a megfelelő szakmai egyeztetés – ennek hiányát sérelmezik a zöld- és civil szervezetek –, amelynek elmaradása esetén akár a világörökségi cím is megvonható. A Népszabadság úgy tudja, Hiller István kulturális miniszter – akit az UNESCO levélben keresett meg az ügyben – márciusig tanácskozást hív össze, hogy „a fejlesztésben érdekelt” szakemberek találjanak a környezetet nem károsító megoldást.
A Városházán egyelőre annyi tájékoztatást adtak a lapnak, hogy nincs előrelépés az ügyben, építési engedélyt még nem adtak ki a rakpartszélesítésre. Tavaly nyáron a közlekedési ügyosztály még úgy számolt, hogy 2003 őszére elkészülhetnek azok a tervek és vizsgálatok, amelyek alapján megszerezhetik az építési engedélyt.
A főváros által 2003 utolsó napjaiban felvett, mintegy 28 milliárd forintnak megfelelő hitel egy részét a rakpartbővítésre fordítják - jelentette ki a szerződés aláírásakor Atkári János főpolgármester-helyettes. A pénz nincs pántlikázva - emlékeztet a Népszabadság - , de más forrásból aligha futná a rakpartbővítésre, amelynek költségei alagút és gyalogossétány nélkül is meghaladnák a 10 milliárd forintot.
