Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Ecostat által számított összevont bizalmi mutató valamennyi részindexe 1,0-1,5 százalékpont között növekedett - áll az intézet jelentésében. A bizalomerősödés a nagyvállalati körben volt a legerőteljesebb, a mutató három hónap alatt 1,4 százalékkal emelkedett. Szeptember óta 1,1 százalékponttal javult a kis- és középvállalatok negyedéves bizalmi mutatója. A bizalomerősödés mértéke a lakosság körében alig maradt el a KKV-k várakozásaitól, az index 1,0 százalékkal nőtt az előző negyedévihez képest.
Az összevont üzleti bizalmi trendvonal a felmérés hároméves időszakban az 50 százalékos érték közelében húzódott. A tendencia az első másfél évben javult, az utóbbi másfél évben némileg visszaesett.
A 100 legnagyobb nagyvállalat 2003 utolsó negyedévi bizalmi mutatója 49,1 százalék. Az exportorientált nagyvállalati kör javuló gazdasági várakozásainak hátterében az USA élénkülésével lassan kibontakozó globális konjunktúra lehetősége áll. A havi bizalmi mutatók értéke többnyire a pozitív tartományba esett. A nagyvállalatok lehetőségeik rövid távú előrejelzésekor többségében jelenlegi helyzetük stabilizálódását vélelmezik. Javulást csak a cégek kisebb része prognosztizált. A TOP-100 vállalati kör likviditási előrejelzése szerint a cégek növekvő aránya számol nehézségei fokozódásával, feltételezhetően az új adótörvények és szabályozó változások miatt. A TOP-100 vállalatok beruházási hajlandósága erősen ingadozott, a tényleges fejlesztések volumene emelkedett, szerkezete javult. A multinacionális cégek inflációs előrejelzése kismértékben magasabb az elemzői várakozásoknál, a fogyasztói árak éves átlagos növekedését a TOP-100 kör 5,6 százalékra becsüli.
A kis- és középvállalati szektor konjunktúra-indexe a negyedik negyedévben kismértékben javult, értéke 45,4 százalék lett. A hazai vállalatok bizalomerősödése a negyedév első két hónapjában volt érezhetőbb, feltehetően a kedvező gazdasági környezet és makrogazdasági tényadatok hatására. Féléven belül a nemzetgazdaság adottságainak javulását feltételezi a cégek 30-38 százaléka, összefüggésben az ország uniós csatlakozás közelgő időpontjával. Saját vállalkozásuk rövid távú lehetőségeit szűkebb kör, átlag 30 százalék értékeli pozitívan. A nehézségek fokozódásával számoló KKV-k aránya 24 százalékról 33 százalékra emelkedett az év végére, hátterében az alacsony versenyképesség áll. A belföldi értékesítés tendenciája várhatóan kismértékben csökken, hisz a jövő évi jövedelmi kilátások a lakossági fogyasztás bővülését erősen korlátozzák. Magyarország uniós csatlakozásával a piaci verseny éleződése várható, a cégek növekvő aránya új, erős versenytárs megjelenésétől tart működési területén. A hazai vállalatok tőkeellátottsága és likviditása rövid távon várhatóan nem javul, a külföldi források elnyerése és felhasználása hosszabb időt igényel. Az éves szintű átlagos pénzromlást a KKV-szektor átlagosan 6,7 százalékra becsüli.
A lakossági bizalmi index is javult, 36,2 százalékról 37,2 százalékra növekedett. Az index összetevői közül az ország jövő évi gazdasági helyzetét megítélő tényező javult, a többi változatlan maradt. A lakosság anyagi helyzetének megítélése javult az elmúlt időszakban: a háztartások 15 százaléka jónak ítéli anyagi helyzetét, hattizede közepesnek, egyötödük pedig rossznak. A kérdezettek 42 százaléka tart attól, hogy a következő évben romlik háztartása pénzügyi helyzete, 16 százalékuk jelentős mértékű romlástól tart. Ezzel szemben egyötöd az aránya az optimista válaszoknak. A megkérdezettek 29 százaléka optimista, 27 százalékuk pedig kisebb mértékű javulást prognosztizált az ország gazdasági helyzetének értékelésékor. A válaszadók 44 százaléka úgy látja, rosszabb helyzetben lesz az ország gazdasága 2004-ben, mint idén. A lakosság több mint fele növekvő, egyötöde csökkenő mértékű munkanélküliségre számít. Jelenleg a háztartások négyötöde számít arra, hogy a következő 12 hónapban nagyobb mértékű lesz a pénzromlás, mint az elmúlt évben.
