Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A jegybank kamatai az elemzők szerint a nyáron magasra emelt szinten beragadnak a következő hónapokra mielőtt kamatszint-csökkenés következhetne a jövő év első felében. A felmérés szerint már elkezdődött az inflációnak az az emelkedése, amelynek valamikor a jövő évben kell megfordulnia, ha teljesülnek a jegybank várakozásai és a jövő évi áfaemelések hatásai nem épülnek be tartósan az inflációs várakozásokba. Az elemzői konszenzus szerint novemberben 5.1 százalékra nő az infláció az októberi 4.9 százalékról, majd decemberre 5.2 százalékra gyorsul. A jövő év decemberében még magasabb szinten, 5.7 százalékon várható az infláció, 2005 végére azonban a várakozások szerint 3.8 százalékra esik vissza. Ez alatta van a jegybank 4.0 százalékos céljának.
A várt áremelkedések és a közelmúltban látott heves piaci ármozgások ellenére az MNB a várakozások szerint már nem emeli tovább irányadó kamatát, de egyöntetű vélemény, hogy legalább január végéig nem is csökkenti. A 9.5 százalékos jegybanki kamat a legmagasabb az Európai Unióhoz jövőre csatlakozó 10 ország közt. A külföldi befektetők piaci viselkedése azonban arra utal, hogy a magyar makrogazdasági és piaci kockázatok mellett nem hajlandók magyar papírokba fektetni alacsonyabb kamatra. Az utóbbi hetek piaci zavarai után az elemzők által előrevetített hozamgörbe a felmérés szerint ez év végére mintegy ötven bázisponttal, a jövő év végére pedig mintegy harminc bázisponttal mozdult feljebb, lassabb konvergenciát igérve az eurozónával.
Az első kamatcsökkentést az elemzők többsége a jövő év első felére várja. A kérdés, javul-e addigra annyit a magyar gazdaság megítélése és elég kedvezőek lesz-e a világpiaci befektetői hangulat ahhoz, hogy alacsonyabb kamatszinten is vásároljanak a magyar papirt a külföldiek. A folyó fizetési mérleg hiányának magas szintje azt mutatja, hogy Magyarország továbbra is nagy mértékben rászorult a külföldi finanszírozásra. A napokban a kormányzat a belföldi állampapír-kibocsátás rövidtávú csökkentésével próbált javítani a piaci hangulaton, kedvezőbb kínálat-keresleti arányt alakítva ki, és elemzők szerint elképzelhető, hogy ugyanebből a célból jövőre is a külföldi hitelfelvételeket fogja majd előnyben részesíteni.
A felmérés eredményei szerint a jövő évben csökkenhet valamelyest az államháztartás és a folyó fizetési mérleg hiánya, a befektetők aggodalmait kiváltó egyensúlytalanságok azonban továbbra is fennmaradnak, a várakozások szerint kitolva az euro bevezetésének a valószinűsíthető idejét. Egy szélesebb mintán a múlt héten végzett elemzői felmérés szerint Észtország és Litvánia már 2007-ben, Lettország 2008-ban, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország azonban csak 2009-ben vezetheti be az eurót. Az elemzők szerint a csúszást az államháztartási hiány magas szintje okozza, és ez ügyben sok a bizonytalanság, mert nem tudni, milyen ütemben sikerül majd csökkenteni a hiányt a következő években, miközben lesz egy választási év is. Az már látszik, hogy a csökkentés sokkal magasabb alapról indul az elemzők szerint, mint a kormányzati feltevés. Idén a 4.9 százalékos kormányzati előrejelzéssel szemben az elemzői konszenzus szerint a GDP 5.5 százaléka lesz az államháztartás hiánya, jövőre pedig 4.4 százalék - 0.6 százalékponttal a kormányzati terv felett. A hiányt két évvel az euro bevezetése előtt három százalék alá kell csökkenteni. Növekednek az elemzők aggodalmai a folyó fizetési mérleg hiányát illetően is, hiszen a hiány jóval nagyobb, mint a korábban feltételezett, és egy gazdaság egyensúlyi állapotát általában rosszabbul ítélik meg, ha a magas költségvetési hiány jelentős külső fizetési egyensúlytalansággal párosul. Októberre az elemzők 300 millió euro hiányt várnak és a folyó fizetési mérleg deficitje az év végére elérheti a 4.6 milliárd eurót, vagyis a GDP mintegy 6.9 százalékát. Jövőre valamivel kisebb, 4.4 milliárd euró deficitet lát előre a konszenzus. A piacok szempontjából bizonytalanságot jelent azonban, az év melyik részében kezd el javulni a fizetési mérleg és milyen ütemben. Bizonytalanságot hordoz az is, hogyan fognak reagálni a piacok a várt metodológiai váltásra, ami a GDP két százalékával emeli majd a hiányt. A változás ugyan előre bejelentett és technikai jellegű, hiszen a magasabb hiányt az azt finanszírozó külföldi profit-visszaforgatási tételek okozzák, a nyolc százalék körüli kimutatott hiány-rátáknak azonban az elemzők szerint törékeny piaci hangulatban mégis lehet negatív hatása. Az elemzők a jövő évre még nem várják a gazdaság jelentős élénkülését, ami kedvező esetben csökkenthetné az egyensúlytalanságokat. Erre az évre a múlt évi 3.5 százalékkal szemben csak 2.8 százalékos GDP-növekedést vár a piac, és az előrejelzések szerint jövőre is csak három százalékra gyorsulhat a növekedés.
