Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Veres János kérdésre válaszolva reagált Járai Zsigmondnak, az MNB elnökének arra a kijelentésére, miszerint egy év alatt mintegy 1 600 milliárd forinttal növekedett az államháztartás hiánya. Az államtitkár emlékeztetett: ebből 1 450 milliárd forint a Fidesz-kormány idején keletkezett, a hiánynövekedésnek csupán 1,1 százaléka, 186 milliárd forint köthető az új kormányhoz - idézte az mti.hu. Ugyancsak kérdésre válaszolva elmondta: 2003-ban 50 önkormányzattal kevesebb kérte önhikis - önhibáján kivül hátrányos helyzetű település - besorolását, mint egy esztendővel korábban.
A várható 5,8 százalékos infláció mellett az önkormányzati források 7,9 százalékkal bővülnek, ez azt jelenti, hogy jövőre összesen 88,9 milliárd forinttal lesz több az a pénz, amiből a helyhatóságok gazdálkodhatnak. Ebből 8 milliárd forint címzett és céltámogatások keretében új beruházások forrásául szolgál, 9,5 milliárd forintot pedig kistérségi fejlesztésekhez lehet majd felhasználni.
Veres János az építkezés és az erőgyűjtés évének nevezte 2004-et. "Erőgyűjtés abból a szempontból, hogy lehetővé tegyük az európai konjunktúrához való csatlakozását Magyarországnak, az építkezésé a tekintetben, hogy soha ilyen nagyságú beruházási forrás még nem állt rendelkezésre." A fejlesztési célú felhasználásra tervezett 236 milliárd forintból 170 milliárd forintot európai uniós, 66 milliárd forintot pedig nemzeti forrásokból biztosítanak.
A GDP 2004. évi tervezett növekedési ütemének megvalósulásával kapcsolatos bizonytalanság következtében az államháztartási hiány GDP-hez viszonyított 3,8 százalékos arányának teljesülése is kockázatot tartalmaz - áll a jövő évi költségvetési törvényjavaslatról kialakított állami számvevőszéki véleményében. A törvényjavaslat a 2004. évi hiány GDP-hez viszonyított arányát 3,8 százalékban határozza meg, 2005-ben 1 százalékpontos csökkenést, 2006-ra pedig 2,5 százalékos hiányt terveznek.
Az ÁSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a 2004-2006. évi költségvetés tervezésének bázisát képező, a 2003. évre várható GDP növekedési ütemet 3,5 százalékról 3-3,5 százalékra módosította kormányzat, de miután a 2003. első félévi GDP növekedési ütem 2,6 százalék volt az alsó határ teljesülése is megkérdőjelezhető, miközben a 2004. évre tervezett 3,5 százalékos üteme változatlanul maradt.
A számvevők szerint a jövő évi büdzsé pozícióját erőteljesen érinti a közigazgatás korszerűsítésének, az egészségügyi, az oktatási, a környezetgazdasági, a védelmi ágazatok reformléptékű modernizációja kibontakozásának, az ezeket megalapozó koncepciók, programok teljes körű kialakításának késése. Így a költségvetési tervezésnek különösen bonyolult, esetenként egymást keresztező prioritásokkal nehezített feladatokat kellett megoldania. Az ÁSZ úgy látja, hogy ilyen körülmények között a Pénzügyminisztérium sajátos (kényszer)helyzetben volt, amikor a törvényjavaslatot összeállította.
Az önkormányzati feladatok és a rendelkezésre álló források közötti - évek óta fennálló - feszültségek oldása nem történik meg a költségvetésekben. A széles körű feladat- és hatáskörhöz nem kapcsolódik megfelelő mértékű pénzügyi forrás. A finanszírozási reform előkészítésében érdemi előrelépés nem tapasztalható annak ellenére, hogy az önkormányzatok egyharmada forráshiányos, számuk növekszik - írja az ÁSZ. Hangsúlyozzák, hogy a kisebb korrekciók nem hoztak érdemi elmozdulást a területi kiegyenlítődésben, az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyi helyzetének javításában, a közszolgáltatási feladatok ellátásában. Az önkormányzatok feladat- és hatásköri rendszerének felülvizsgálatára, átfogó módosítására, a differenciált hatáskör telepítésre - a több éve szorgalmazott - számvevőszéki javaslatok ellenére sem került sor.
Az ÁSZ jelentése megállapítja azt is: a forrásszabályozás a helyi önkormányzatok saját bevételeinek növekvő hányadát veszi figyelembe a kötelező önkormányzati feladatok, működési kiadások finanszírozásában, ezáltal szűkülnek a saját forrás tekintetében a fejlesztési lehetőségek, növekszik az önkormányzatok eladósodottsága. A közszféra béremeléséhez szükséges fedezetnek csak egy töredéke épült be a támogatásba, és a korábbi évek gyakorlatának megfelelően az inflációs hatások központi ellentételezése is elmarad.
A központi költségvetés 2004. évi fő bevételi előirányzatainak megalapozottsága a 2003. évi tervezéshez képest lényegesen nem változott - áll a jelentésben. Az előirányzatok megalapozottsága érdekében több számítás, munkaanyag készült, de ez egyes adónemeknél nem volt elegendő az előirányzatok megbízható számszerűsítéséhez. Az ellenőrzés a társasági adó előirányzatát magas kockázatúnak ítélte, az adóalapot módosító tételek nem megfelelő figyelembevétele miatt. Az ellenőrzés az egyszerűsített vállalkozói adó, a bányajáradék, az energiaadó és a lakossági illetékek előirányzatát megalapozottnak, a személyi jövedelemadó előirányzatát megvalósíthatónak minősítette.
Az elmúlt évekhez hasonlóan kiadási feszültséget érzékel az ÁSZ az egészségügyi alap zárt előirányzatainak 2004-re meghatározott összegeinél. A gyógyító-megelőző egészségügyi ellátás tervezett összegében nem vettek figyelembe bér, illetve dologi jellegű kiadási többletet. Az egészségügyi reformhoz kapcsolódó, valamint egyéb fejlesztésekre a kassza a módosuló 2003. évi előirányzaton felül mintegy 26 milliárd forint többletet tartalmaz. A gyógyszerkiadások támogatási előirányzata gyakorlatilag a 2003-as szinten marad. Ezért mindkét előirányzatot alultervezettnek tartja az ÁSZ. Az Egészségügyi Alap állandósult forráshiánya ráirányítja a figyelmet arra, hogy a belső feszültségek feloldása érdekében a szakmai és jogszabályi intézkedések meghozatala szükséges.
