Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az EU központi statisztikái szerint - amelyet Zádori László, a Vágóállat- és Hús Terméktanács (VHT) titkára idézett - az idén az EU összimportjában a magyar szállítók 55,6 százalékkal részesedtek. Hogy keleten is eladható a magyar termék, azt bizonyítja, hogy Japán importjában már három százalékkal részesedik az ország. Más kérdés, hogy ez mennyire volt gazdaságos kivitel, tekintettel a nyomott világpiaci húsárakra. Most viszonylagos nyugalom van az ágazatban - hetek óta 260-265 forintban stabilizálódott az élő sertés felvásárlási ára -, s van idő elgondolkodni, miként lehet jövőre megőrizni az exportaktivitást.
A magyar ágazatot összefogó VHT elnökségének minapi ülésén kialakították azokat a lehetséges támogatási módszereket, amelyekkel EU-tagként Magyarország segítheti sertéstenyésztőit és vágóhídjait. Az elnökség jövőre 19,5-20 milliárd forint támogatást javasol egy sor jogcímen keresztül. Ez a húsos lobbi szerint nem terheli az adófizetőket: egy évben a húságazat 60 milliárd forint adót, járulékot stb. fizet be a költségvetésbe, s ebből szeretnének visszakapni húszat.
Az agrártárca eddigi nyilatkozatai szerint a húságazatban egyféle nemzeti támogatást akar alkalmazni, mégpedig az idén bevezetett haszonállattartás körülményeit javító, sertésenként járó két-, illetve háromezer forintot kitevő dotációt. Uniós szakértők - s a VHT is - megkérdőjelezik, hogy ezt a az unió engedélyezné. A VHT elnöksége ezért inkább az unióban jelenleg elfogadott támogatási formákat javasolja bevezetni. Így a sertéstenyésztőket segíthetné jövő évtől kezdve három évig a gyógyszerköltség támogatása - ötmilliárd forint értékben -, a hatósági állatorvosi díjak ingyenessé tétele, a környezetvédelmi költségek csökkentése - 7-7,2 milliárd forint -, s az alföldi térségben a főként háztájikban nevelt, nagy súlyú, speciálisan a szalámikészítéshez felhasználható sertések tartását segítő támogatás. Ilyet egyébként a seranói sonka alapanyagát előállító spanyol termelők is kapnak. Másfél milliárd forintot kaphatnának szaktanácsadás támogatásának címén a termelők, ahogy az a dánoknál, hollandoknál és franciáknál bevett szokás.
Nemcsak a tenyésztők, hanem a húsipari cégek is részesedni akarnak a támogatásokból: ők hozzájárulást szeretnének kapni 2,5 milliárd erejéig a környezetvédelmi költségeik csökkentéséhez - idetartozik a dög- és hulladékmegsemmisítés is -, valamint az állat-egészségügyi és állatorvosi költségeik térítéséhez.
