A kamatdöntéshez kiadott közleményben a Monetáris Tanács jelezte, hogy a 2008-as EMU-csatlakozáshoz szükséges, az államháztartási hiány és az infláció 2006-ra a maastrichti kritériumokban előírt, tartósan alacsony szintre csökkentése komoly erőfeszítéseket követel meg a hazai gazdaságpolitikától.
A testület szerint a kormány által kialakítandó, és az Európai Bizottságnak is benyújtandó középtávú gazdaságpolitikai programnak őszinte helyzetértékelésen kell alapulnia. A Monetáris Tanács úgy véli, hogy az idei évben várható államháztartási hiány és a kapcsolódó kockázatok bemutatása az egész középtávú program hitelességének alapja.
A testület a tervezett adóváltoztatások és a szabályozott áras termékek áremelkedése miatt 2004-ben az árszínvonal ideinél várhatóan nagyobb mértékű növekedése kapcsán leszögezi, hogy MNB kamat- és árfolyam-politikájával arra törekszik, hogy az egyszeri árszínvonal-emelkedés ne vezessen az inflációs várakozások növekedéséhez, a gazdasági szereplők alkalmazkodjanak a tartósan alacsony inflációs környezethez és 2004-ben is folytatódjon a bérnövekedés ütemének mérséklődése. 2005-ben csak ebben az esetben érhető el az euró bevezetéséhez szükséges infláció-mérséklődés.
A Monetáris Tanács közleménye szerint a dezinfláció folytatása és az inflációs célok teljesülése az előírt időre a monetáris és fiskális politika szoros együttműködését teszi szükségessé. A költségvetésre vonatkozó maastrichti kritérium teljesítéséhez elkerülhetetlen fiskális kiigazítás fékezni fogja a belföldi kereslet növekedését, és ezen keresztül támogatja a dezinflációt. Az inflációs kritérium teljesítéséhez a költségvetési politika keresletszűkítő hatása mellett szigorú monetáris politikára és a jelenlegi piaci árfolyamnál tartósan erősebb árfolyamszintre van szükség - áll a mai kamatdöntéshez kiadott dokumentumban.
