A korábbi makropálya mellett (3,5 százalékos jövő évi hiány) nagyobb realitása lett volna az euró mihamarabbi bevezetésének - véli a NAPI Gazdaságnak nyilatkozó Kovács György, a DZ bank Rt. elemzője. Ehhez viszont Kovács szerint szigorúbb konszolidációs politika kellett volna, amit a jelek szerint a ciklus végére halaszt a kormány. Ez viszont a választási években politikailag kockázatos, így a most mutatott eltökéltség gyengülhet.
Barcza György szerint még a 3,8 százalékos deficitterv is túl optimista a magas bázis miatt, idén ugyanis inkább 5,5 százalék lehet az államháztartás hiánya - nyilatkozta a NAPI-nak az ING Bank Rt. elemzője.
Pozitívum, hogy a minél korábbi eurózóna-csatlakozást sürgető MNB mellé most a kormány is odaállt - mondta a Magyar Hírlapnak Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő igazgatója. A jövő évi büdzsé ugyanakkor Duronelly szerint nem túl takarékos: a tervek szerint a négyszázalékos infláció és a 3-3,5 százalékos GDP-növekedés tükrében a 8 százalék feletti költségvetési kiadásnövekedés túlzott.
Pesszimista a Népszabadságnak nyilatkozó Nyeste Orsolya, a Postabank elemzője is. Szerinte sem az idei, sem a jövő évre előirányzott deficitek nem teljesülnek, a 2004-es államháztartási hiány a GDP-hez viszonyítva 4 százalék körüli lesz.
"Szavak, szavak, szavak" - kommentálta a a Világgazdaságnak az intézkedéscsomagot Török Zoltán a Raiffeisen munkatársa. Török úgy vélte a költségvetési konszolidáció nem túl ambíciózus, így ha az volt a célja, hogy visszanyerje a gazdaságpolitikai irányítók hitelességét, akkor az nem sikerült.
