Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A jegybankelnök szavaiból arra lehet következtetni, hogy a Magyarországra beáramlott spekulatív tőke egyharmada, azaz megközelítőleg másfélmilliárd euró maradt itt. A fennmaradó, körülbelül hárommilliárd eurót nagyrészt az MNB intervenciója űzte ki, s amint a mai sajtótájékoztatón kiderült, a jegybank megközelítőleg a mostani árfolyam szintjén szabadult meg a felvásárolt eurómennyiségtől.
Mivel az MNB értékelése szerint a spekulációt nem a magas kamatszint, hanem az inflációs cél eljesíthetősége és az árfolyamsáv között feszülő ellentét okozta, a jegybank nem tart újabb spekulációs támadástól, ugyanis a legutóbbi inflációs jelentésben gyakorlatilag feladták az inflációs célt.
Járai Zsigmond az MNB munkatársai mellett a PM-nek, az IMF-nek, a BIS-nek, az elemzőknek, a sajtó munkatársainak, illetve a kereskedelmi bankoknak is megköszönte a spekuláció elleni harcban nyújtott segítséget, és azt, hogy valamennyien öregbítették a magyar pénzügyi rendszer jó hírnevét. A kereskedelmi bankok azzal érdemelték ki a dícsérő szavakat, hogy nem árazták át túl gyorsan termékeiket.
A jegybankelnök kijelentette, hogy a Monetáris Tanács hétfői döntését nem befolyásolta az ECB kamatcsökkentési terve, ám hangsúlyozta, hogy amennyiben ismét túl vonzóvá válik a forint, szükség esetén nem haboznak újra kamatot vágni.
Járai hangsúlyozottan hozzátette, hogy László Csaba, illetve a kereskedelmi bankok vezetőinek kamatszintet érintő kijelentései semmiben nem befolyásolták az MNB döntéshozóit, miután Magyarországon a kamatpolitika kialakítása a független MNB feladata.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy január végén 14 milliárd euró felett volt az MNB nemzetközi tartalékainak szintje, ez most 12-13 milliárdra rúg, de ebben benne van az az 1 milliárd euró is, ami nemzetközi kötvénykibocstásból folyt be.
