Az euró ausztriai bevezetését, a magyar és az osztrák árak kiegyenlítődését, valamint a forint erősödését emlegetik a bevásárlóturizmus megcsappanásának legfőbb okaként a Sopronba rendszeresen ellátogató osztrák turisták.
A város peremén megépültek a bevásárlóközpontok, most főként azokat keresik fel az osztrákok, bár ott is kevés élelmiszert és ruhaneműt vásárolnak. A korábbi forgalomra létrehozott belvárosi kávézók és az ajándéktárgyakat, divatruhákat kínáló boltok forgalma az utóbbi időben jelentősen csökkent.
Baranya és Somogy megye Horvátországhoz közeli településein rosszabb a helyzet, mint Sopronban, mert ezen a vidéken másfél-két éve folyamatosan csökken a bevásárlóturizmus.
A magyar állampolgárok korábban elsősorban benzint tankolni jártak át a határ másik oldalára. Egy éve viszont gyakorlatilag megszűnőben van a tankolási biznisz. Míg korábban 20-40 kilométereket is készek voltak megtenni a határ közelében élők egy-egy horvátországi tankolásért, ma már legfeljebb a határátkelők közvetlen vonzáskörzetéből járnak át benzinért.
A Dél-Alföld négy nagyobb határállomásán, Röszkén, Tompán, Nagylakon és Gyulán évente mintegy 3,5-4 millió jugoszláv és román állampolgár érkezik Magyarországra, s körülbelül hatvan százalékuk bevásárlási céllal. Az érkezők a bevásárlóközpontokat részesítik előnyben Szegeden, Békéscsabán és Kiskunhalason. Többségük pénzt hoz magával, de csempésznek dohányárut, szeszes italt és üzemanyagot is, ezek ellenértékét is rendszerint vásárlásra költik. Sokan vesznek alapvető élelmiszereket, lisztet, cukrot, olajat, továbbá édességet és háztartási cikkeket. Részben azért, mert náluk kisebb a választék, részben azért, mert itt olcsóbb az áru.
