Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Miután az Európai Unióhoz most csatlakozó országok az unió teljes jogú tagjai lesznek, vélhetően minél hamarabb euróra cserélnék nemzeti valutájukat. (Ez egyébként a majdani csatlakozási szerződésben vállalt kötelezettség is!) Ennek ellenére a frankfurti székhelyű Európai Központi Bank legkorábban csak 2006-ban fogadja az első új euró-országot. A Le Monde szerint túl nagyok a jelenlegi euróövezet országai és a jövőbeli tagok közötti gazdasági különbségek. Így például a cseh, magyar vagy lengyel átlagkereset csupán egyötöde a franciának.
Ahhoz, hogy egy ország az euróhoz csatlakozhasson egy sor gazdasági feltételnek tartósan meg kell felelnie. Így követelmény többek között az alacsony infláció, a költségvetési hiány visszaszorítása, az, hogy az adósságállomány ne haladja meg a GDP 60 százalékát. A csatlakozás utáni első két évben stabilan tartani kell a nemzeti valuta árfolyamát, nem szabad élni a jelentős leértékelés eszközével.
A csatlakozási döntést az eurózóna gazdasági és pénzügyi minisztereiből álló ECOFIN tanács minősített többsége hozza meg.
Az EU 15 tagországa közül két országnak – Nagy-Britanniának és Dániának – van meg az a maastrichti szerződésben rögzített joga, hogy kívülmaradjon az eurózónán. A harmadik, zónán kívüli országnak, Svédországnak nincs hasonló módon deklarált joga, viszont amikor a németországi alkotmánybíróság úgy foglalt állást, hogy a német parlament hivatott dönteni az euró elfogadásának kérdésében, nyilvánvalóvá vált, hogy a svéd parlamentnek is hasonló jogot kell biztosítani. Svédországnak a kívülmaradás mellett döntött, s érdekes, hogy ma is gondot okozna számára a maastrichti kritériumok teljesítése: a svéd korona árfolyama viszonylag széles sávban ingadozik, s a jegybank működésének szabályozása sem felel meg az eurózóna előírásainak.
A magyar hivatalos álláspont szerint az ország mielőbb szeretne csatlakozni az eurózónához. Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke korábban reálisnak tartotta 2006-2007-es csatlakozást, ma már inkább a 2007-es dátum hangzik el, ha a magyar euró bevezetése szóba kerül. Igaz, ezt az elképzelést teljes mellszélességgel támogatja a kormány is, azzal érvelve, hogy a maastrichti kritériumok teljesítése a közös pénztől függetlenül is érdeke az országnak, akkor pedig jó lenne mielőbb élvezni az euró gazdasági előnyeit.
