Az eva az egyéni és társas vállalkozások számára biztosít a jövőben adó- és adminisztrációs kedvezményeket. Az eredendően megcélzott körbe a kisebb bevételt elérő vállalkozások tartoznak, mivel csak az választhatja az eva szerinti adózási rendet, aki évente - már 2002-ben is - 15 millió forint alatti bruttó árbevételt ért el. A mezőgazdasági termelők szempontjából az eva egy sor érdekes kérdést vet fel.
Az evát egyéni vállalkozók, valamint a kkt.-k, bt.-k, kft.-k, szövetkezetek, ügyvédi, végrehajtói irodák, erdőbirtokossági társulatok választhatják. E körből kimaradnak azok, akik az áfatörvény szerint kompenzációs felárat - az áfát helyettesítő befizetést - választó mezőgazdasági adóalanyok. Függetlenül attól, hogy mezőgazdasági egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozási formában működtek. Kimaradnak az evából az őstermelők, kistermelők és a jövedéki tevékenységet folytatók, így a borászok. Kiszorulnak azok is, akik 15 milliónál nagyobb éves árbevételt érnek el, vagy kevesebb mint két éve folytatják tevékenységüket.
Márpedig a mezőgazdasági termelők széles köre nem felel meg e feltételek valamelyikének. Egy sor olyan kft. alakult az elmúlt két-három évben, amelyek korábban szövetkezeti keretek között működtek, de a szövetkezeteket többé-kevésbé nyíltan diszkrimináló aktuálpolitika miatt cserélték ki a cégért. Ezen új cégek általában a 15 millió forintos korlátnak sem felelnek meg, ráadásul esetükben nincs meg a kétéves "vállalkozói múltra" vonatkozó eva-feltétel sem.
A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének jogi szakértői szerint további akadályt jelent az a kitétel, hogy az egyéni vállalkozó, aki "evás" cégben 10 százaléknál nagyobb szavazati jogot biztosító tulajdonrésszel rendelkezik, már nem választhatja az evát. A társas vállalkozásoknál pedig feltétel, hogy valamennyi tagjuk magánszemély legyen, és más cégben ne legyen részesedésük. Ez a mezőgazdasági szövetkezetek és utódszervezeteik - rt.-k, kft.-k - holdingszerű felépítése miatt eleve gondot okoz. Ugyancsak gondot okoz a külső és nyugdíjas-üzletrészek állami megvásárlása. Ezáltal ugyanis a magánszemély tulajdonosok közé lépett az állam 5-40, esetleg ötvenszázalékos arányban is.
1996 óta létezik az őstermelő, mint jogi, adózási és társadalombiztosítási kritérium. Azóta élnek azok a kedvezmények, amelyek miatt valószínűleg a 960 ezer egyéni gazdálkodó - ezek jó része őstermelő - számára nem érné meg az evát választani, mert már évek óta kedvezőbb szabályok vonatkoznak rájuk. A 23 ezer egyéni vállalkozó közül kerülhet ki néhány evás a jövőben, azok, akik korábban nem választották a kompenzációs felárat, hanem szabályos áfa-körbe tartoztak. Melléjük csatlakozhat néhány tucat olyan szövetkezet, gazdasági társaság, amely már több mint két éve működik, és kisebb forgalmat bonyolítanak az ominózus 15 milliós bevételi határnál. A szövetkezetek és társas vállalkozások döntő hányada azonban az eva-feltételeknek nem felel meg.
