Csillag István, gazdasági és közlekedési miniszter ma délutáni sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy azon nagyfogyasztók számára, akik viszonteladóktól az elosztóhálózaton keresztül szerzik be a gázt július 1-jével 5,2 százalékkal emelik a beszerzési árakat. A nagyfogyasztói gázáremelés 350 társaságot érint, azokat, akiknek a fogyasztása 500 köbméter/óra fölötti - mondta Hegedűs Éva leköszönő helyettes államtitkár. Hozzátette, a mostani ipariáremelés az éves gázfogyasztás 15 százalékát érinti. A tájékoztatón elhangzott az is, hogy az új gáztörvényt a módosításokkal együtt a napokban tárgyalják a minisztériumban.
A BorsodChem korábban fizetett hirdetésben tiltakozott az emelés ellen. A vegyipari társaság akkor felhívta a figyelmet arra, hogy az ipari és lakossági fogyasztás közötti keresztfinanszírozás jelentősen csökkentette az egyébként nagyrészt exportorientált magyar feldolgozóipar versenyképességét, egy további gázáremelés pedig a versenyképesség megszűnéséhez vezetne.
A kedvezményezetti kör egyértelműnek közel sem nevezhető meghatározása miatt tegnap még a leginkább érintett Mol Rt.-nél sem tudták pontosan meghatározni pontosan, hogy az olajtársaság számára mit jelent a bejelentett 5,2 százalékos gázáremelés. A NAPI Gazdaság kérdésére Felkai György kommunikációs igazgató szokásos óvatosságával csak annyit válaszolt, hogy az áremeléssel kapcsolatban csak a döntés pontos ismeretében nyilatkozhatnak.
Az viszont már most látszik - és ezt a NAPI Gazdaság által megkérdezett elemzők véleménye is alátámasztja -, hogy a döntésnek a Mol idei eredményére gyakorolt hatása elhanyagolható.
Mivel az áremelés a fogyasztás mintegy 15 százalékát (kétmilliárd köbméter gáz évente) érinti csupán, Dallos György, az energiaiparral foglalkozó Boston Consulting szakértője a Molnál az idén jelentkező eredményt 1,5 milliárd forintra becsülte. Éves szinten ennek az emelésnek a hatása ugyanis még a hárommilliárd forintot sem éri el. Mindez a Mol-részvényesek számára gyakorlatilag azt jelenti, hogy számszerű eredményét tekintve nem is érdemes foglalkozni a döntés részvényárfolyamra gyakorolt esetleges hatásával, mert ilyen várhatóan nem lesz (egyes számítások szerint az idei évben várható gázárveszteséget kevesebb mint 5 százalékkal csökkenti csupán a magasabb ár). Más kérdés, hogy a rövid távú árfolyam-alakulás szempontjából meghatározó lehet, hogy mekkora a 10-12 százalékos sávban szóródó és a tágabb körre vonatkozó várakozások miatti csalódás.
