Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kutatóintézet a GDP belföldi felhasználásának a termelésnél gyorsabb növekedésére, ezen belül a beruházások jelentős élénkülésére számít.
A középtávú prognózis szerint a beruházási ráta 2003-ra 27-27,5 százalékra emelkedik. A lakossági fogyasztás évi 4,5 százalékkal bővül.
A külső tényezőkkel kapcsolatban a kutatók úgy vélik, hogy bár az európai konjunktúra és különösen az EU importjának növekedése kissé lassul, de így is jóval dinamikusabb lesz az 1999. első felében tapasztaltnál. Ez elősegíti a magyar exportnövekedés viszonylag magas ütemének további fennmaradását.
Az amerikai gazdaság lassulása és más tényezők hatására tendenciájában az euró felértékelődése várható, amivel párhuzamosan az olajárak mérséklődését prognosztizálja a GKI. E tényezők okán a kutatók szerint a 2000-ben elszenvedett 3 százalékos cserearány-romlást követően stagnálás vagy enyhe javulás várható.
A magyar gazdaságpolitika a tavalyi szigorítást követően, valószínűleg csak átmenetileg, expanzív költségvetési és jövedelempolitikát követ, majd a 2002. évi választások után ismét a külső és belső egyensúly javításának tendenciája érvényesül - áll a prognózisban. Nem várható 2002-ig az államháztartási reformok folytatása, ezért kulcs kérdés, hogy 2003-ban új lendületet kapjon a folyamat.
Az államháztartás hiánya a GDP-hez viszonyítva előbb 4 százalékra nő, majd 3 százalék körüli értékre csökken. A folyó fizetési mérleg hiánya a GDP-hez viszonyítva az időszak elején enyhén romlik, majd fokozatosan javul, a GDP 4-5 százaléka között lesz.
A GKI előrejelzése szerint a külkereskedelmi áruforgalom hiánya a 2003-ig tartó időszakban folyamatosan nő, de ezt a hatást az idegenforgalom kedvező fejlődése a fizetési mérlegben tompítja.
A beáramló működő tőke három év alatt összesen 5-5,5 milliárd eurót jelenthet, így az eladósodás alakulása az EU transzferektől és különösen a további, nem adóssággeneráló finanszírozástól függ.
Az ország nettó külső devizaadóssága az időszak végére nominálisan érdemben nem változik, így az exporthoz vagy a GDP-hez viszonyítva tovább csökken. Az állam - a költségvetés és az MNB - nettó deviza-adóssága gyakorlatilag megszűnt.
Az időszak közepén átmenetileg mégis az adósságállomány enyhe emelkedése várható. Ezzel együtt a külső adósság alakulása már nem jelent rövid távú kényszert a gazdaságpolitika számára - vélik a kutatók - azaz az ország "kinövi" az adósságproblémát.
A monetáris politika várhatóan alkalmazkodik a kormányzati gazdaságpolitikához és a költségvetési lazítás időszakában sem folyamodik a monetáris szigorítás eszközeihez.
A kutatók arra számítanak, hogy legkésőbb 2001 végén, 2002 elején megszűnik a forint csúszó leértékelése, helyébe a forint euróhoz kötése, s jelenleginél szélesebb lebegtetési sáv alkalmazása lép. Valószínű, hogy a jegybank ezen belül szűkebb, nem bejelentett intervenciós sávot is működtet - jegyzik meg. A váltás nyomán növekvő piaci bizonytalanság a kamatok szabadabb mozgását teszi lehetővé.
