Mostantól nem nyilvános az oroszokat támogató cégekről készített ukrán lista, a háborús szponzorok felsorolása eddig a Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség (NAZK) honlapján volt elérhető.

Az ukrán külügyminisztérium közölte, hogy a partnerországok diplomáciai testületeinek képviselői számos megkeresést kaptak azzal kapcsolatban, hogy nincs szabályozási keret a háború nemzetközi támogatóinak listájára vonatkozóan.

Ennek eredményeként a lista negatívan befolyásolta az orosz agresszió elleni fellépéshez szükséges kritikus döntések meghozatalát - szúrta ki a 444.hu az Ukrajinszka Pravdaban.

A listára nem feltétlenül csak a háborúban konkrétan - például fegyverkereskedelemben - érintett cégek kerültek fel, hanem olyanok is, amelyek orosz partnerekkel üzletelnek, vagy amelyek adót fizetnek Oroszországban.

Az érintett cégek számára mindez jogi következménnyel nem jár, de nem tett jót a megítélésüknek, amit az anyaországok sem néztek jó szemmel.

Tavaly májusban a listára az OTP is felkerült, mondván: továbbra is ott van Oroszországban, valamint „kedvező feltételek mellett nyújt hiteleket az orosz hadsereg” tagjainak. A magyar külügy a döntés nyomán közölte, hogy addig blokkolják az épp esedékes uniós támogatást, amíg a bank le nem kerül a listáról, ez végül októberben történt meg.

Kijevnek később az osztrákokkal (Raiffeisen), a franciákkal (Auchan), de számos kínai cég miatt Pekinggel is meggyűlt a baja.

Tavaly októberben Szijjártó Péter azt mondta: jó irányba tett lépés, hogy Ukrajna levette az OTP-t a háború nemzetközi szponzorainak listájáról, de a kormány biztosítékokat szeretne arra, hogy a jövőben nem kerül vissza a jegyzékbe a pénzintézet, ezért Budapestre hívta az ukrán NAZK képviselőit. A külgazdasági és külügyminiszter akkor úgy vélekedett: az OTP levétele a listáról elismerése annak, hogy a bank „megalapozatlan, hazug, nevetséges” indokokkal került a jegyzékbe. Megalapozatlannak nevezte például azt az okot, miszerint az OTP Oroszország bankrendszerének egyik meghatározó szereplője lenne, miközben piaci részesedése mindössze 0,17 százalék. Ami pedig „már inkább a nevetségesség kategóriája” az az állítottás az OTP-ről, hogy Donyeckben is működik, miután egy hasonló nevű oroszországi településen valóban van fiókjuk, több száz kilométerre az ukrán határtól.