Donald Trump bepöccent: július 14-én jelentette be, hogy 50 napos határidőt ad Putyinnak a békefolyamat felgyorsítására. Ha ez nem történik meg, az orosz olajat vásárló országokra 100‑százalékos másodlagos vámtarifákat vetnének ki.  Habár a szenátus folyosóin jó ideje kering egy 500 százalékos büntetővám-javaslat is, ahhoz azonban igencsak nagy elszántság kell, le is került most a napirendről - pláne, hogy Trump mostani ultimátumához elég lesz az elnöki döntés is.

Ezzel persze elsősorban Kína és India kerül ismét a Fehér Ház célkeresztjébe - ám talán mondani sem kell, hogy a globális olajpiacra is sokkoló hatással lehet - Magyarország is a komoly kárvallottja lehet a beváltott fenyegetésnek.

Kapcsolódó

Ám történt még egy eget rengető politikai fordulat Trump Donald Ukrajával kapcsolatos hozzáállásában. Eddig az épp aktuális hangulata függvényében előszeretettel csavargatta a potmétert - és nemrég éppen leállíttatta a fegyverszállításokat - ám most épp az ellenkezőjét csinálja.

Mint kiderült, az Egyesült Államok jelentősen megnöveli az európai szövetségeseinek szállított fegyverek mennyiségét - amiből értelemszerűen Ukrajna is részesülhet. 

Trump a Fehér Házban,  Mark Rutte NATO-főtitkárral közösen beszédében azt mondta, hogy az Egyesült Államok mérhető értékű, „a világ legjobb” katonai felszerelését küldi szövetségeseinek, de most már ők állják a cechet. Rutte is elismerte, hogy ez lehetővé tenné Ukrajna számára, hogy „hatalmas mennyiségű fegyverhez” jusson, beleértve a légvédelmet és a rakétákat is amelyek mélyen Oroszország belsejét is elérhetik. 

Donald Trump nem rejtette véka alá csalódottságát Vlagyimir Putyin orosz elnökkel kapcsolatban: bérgyilkosnak mégsem nevezné az orosz vezetőt, de nagyon dühös rá. 

A fegyverek között szerepelnének a Patriot légvédelmi rakéták is, amelyekre Ukrajnának sürgősen szüksége van – mondta. Trump 17 darbaról beszélt, ám az nem világos, hogy 17 Patriot rendszerről, 17 Patriot ütegről vagy 17 Patriot hordozórakétáról beszélt.

Erős azért a gyanú, hogy maga Trump sem tudta pontosan, hogy miről beszél. 

Ami viszont jelentős fordulat, hogy már egyértelműen azt akarja, hogy Ukrajna több fegyvert kapjon - ezzel is nyomást gyakorolva Oroszországra. Láthatólag ugyanis nagyon beleunt a huzavonába.

Állítólag Donald Trump a minpa már arról faggatta Volodimir Zelenszkijt, hogy Ukrajna képes lenne-e csapást mérni Moszkvára. A Financial Times információi szerint az amerikai elnök konkrétan azt mondta ukrán kollégájának, hogy szeretné, ha Ukrajna „az oroszokkal éreztetné a fájdalmat”, és Putyint a tárgyalóasztalhoz kényszerítené. 

Volodimir, el tudnád érni Moszkvát?... El tudnád érni Szentpétervárt is?

– kérdezte az amerikai elnök egy július 4-i hívás során.

Az ukrán elnök így válaszolt: „Abszolút. Meg tudjuk csinálni, ha átadják nekünk a fegyvereket.”

Nem sokkal a hívást követően Kijev már kapott is egy listát azokról a nagy hatótávolságú csapásmérő rendszerekről, amelyeket harmadik félnek történő átadással meg is lehetne szerezni. 

Donald Trump a Fehér Házban, 2025. július 14-én
Donald Trump a Fehér Házban, 2025. július 14-én
Kép: Getty Images, Kevin Dietsch

Úgy hírlik, hogy Donald Trump amerikai elnök fontolóra vette Tomahawk cirkálórakéták Ukrajnába küldését is – habár ezek még nem szerepelnek a szállítmányok listáján, de később akár fel is kerülhetnek rá. Ezek ugyanazok a precíziós csapásmérő fegyverek, amelyeket a múlt hónapban iráni célpontok ellen vetettek be. Ha netán Ukrajnából indítanák őket, ezzel már Moszkvát és Szentpétervárt is simán elérhetnék.

Meg merik ezt tenni? Bármikor lecsaphatnak Moszkva Achilles sarkára

Hátba szúrnák Oroszországot? Észak-déliből kelet-nyugativá válhat a Zangezur-folyosó? Ki húzná a legrövidebbet? Erre előre borítékolható a válasz: az öt érintett országból a legkisebb. >>>

Ami Trump ultimátumát illeti, elemzők szerint Moszkvának sikerült időt nyernie, mivel az 50 nap azért elég bő mozgástérnek tűnik. Sok országnak nyilván nehéz lenne kiváltani az orosz olajexportot, vélhetőleg fel is forgatná a globális olajpiacot, ám az eddigi mozgásokat, ad hoc döntéseket látva, az is kétséges, hogy Trump beváltja-e a fenyegetését. 

Az oroszokat láthatólag nem is hatja meg különösebben Trump teátrális ultimátuma
miszerint szankciókat vet ki az orosz export vásárlóira - Dmitrij Medvegyev, az Orosz Biztonsági Tanács alelnöke is erről értekezett az X-en.

„A világ megremegett, várva a következményeket. A hadviselő Európa csalódott volt. Oroszországot nem érdekelte” – tette hozzá a volt orosz elnök  - ám ő azért mégsem a Kreml hivatalos hangja. 

Dmitrij Peszkov szóvivő azért már egészen más hangnemben fogalmazott:

Az amerikai elnök kijelentései nagyon komolyak, némelyikük személyesen Putyin elnöknek szól. Mindenképpen időre van szükségünk, hogy elemezzük a Washingtonban elhangzottakat

– jegyezte meg. Mi több, Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes már egyenesen azt nyilatkozta, hogy Oroszország kész tárgyalni. Az orosz Tassz hírügynökség jelentése szerint azt mondta, hogy az ukrajnai konfliktus rendezésének diplomáciai útja „előnyösebb” a Kreml számára. 

Olybá tűnik, hogy míg Moszkvában a szankciós fenyegetéseken valószínűleg inkább mosolyognak, a Ukrajna felfegyverzése már nem tűnik annyira mókásnak. Ám ahogy a magyar kormányzati szereplők által is előszeretettel idézett amerikai szaklap, a Responsible Statecraft is írja, valószínűleg egyik sem fogja megváltoztatni Putyin számításait, vagy a konfliktust rövid távon lezárni. Ehelyett Trump ultimátuma valószínűleg csak a saját mozgásterét nehezíti, még elérhetetlenebbé teszi a vágyott rendezést, és 50 nap múlva olyan lépésekre kényszerítheti, amelyek inkább ártalmasak, mintsem előmozdítanák az amerikai érdekeket.