Az afrikai sertéspestis már több mint egy hónapja terjed Horvátországban, különösen Szlavónia és Baranya térségében. A vírus kizárólag házisertéseket és vaddisznókat fertőz, emberre nem jelent veszélyt, ugyanakkor az állattartásban és a húsiparban súlyos gazdasági károkat okoz. Egy nagy mezőgazdasági vállalat telepén körülbelül tízezer sertést kellett elaltatni a fertőzés miatt.

A fertőzés már a magyar határhoz mindössze néhány tíz kilométerre lévő telepeken is felütötte a fejét: Eszék külvárosában, Nemetinben egy 1600 sertést tartó telepen mutatták ki

Kapcsolódó

- írta az Agroinform.

A helyzet komolyságát jelzi, hogy a horvát hatóságok a hadsereget is bevetették a fertőtlenítéshez és a sertések elszállításához. A horvát agrárminiszter szerint a járvány terjedésében elsődleges szerepe az emberi tényezőknek van: a felelőtlenség, az illegális állatszállítás és a nem megfelelő higiéniai intézkedések gyorsították a vírus terjedését.

Magyarországon eddig a házisertés-állományban nem azonosították a betegséget, a vadállományban azonban már jelen van, főként az Alföld egyes részein. A fertőzött vaddisznók közvetetten veszélyeztethetik a házisertés-telepeket, ezért a hatóságok kiemelten figyelik a határ menti térségeket. Somogy vármegyében a legfrissebb Nébih-adatok alapján 246 települést soroltak közepes fertőzési kockázati kategóriába, ám a megye területén 2025 márciusa óta vizsgált kilőtt vaddisznók mind negatív eredményt mutattak.

Ha a vírus Magyarországon megjelenne a házisertés-állományban, az érintett telepeken az állományt el kellene pusztítani, a telepeket fertőtleníteni, és szigorú korlátozásokat kellene bevezetni az állatok szállítására, a húsfeldolgozásra és az exporttevékenységre.

Egy Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei 19 700 pecsenyekacsát tartó gazdaságban magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A betegség megerősítése után az tiszajenői állomány felszámolása és a járványügyi nyomozás megkezdődött. A gazdaság körül kijelölték a 3 km sugarú védő- és 10 km sugarú megfigyelési (felügyeleti) körzetet is - derül ki a Nébih honlapjáról.