A moldovai rendőrség hétfőn nagyszabású razziát hajtott végre országszerte, olyan személyeket célba véve, akiket azzal gyanúsítanak, hogy zavargásokat készítenek elő, méghozzá Oroszország támogatásával.

A műveletre alig egy héttel, a parlamenti választások előtt került sor. A Moldpres moldovai sajtóügynökség jelentése szerint a hatóságok több mint 250 házkutatást végeztek, amelyek során több mint 100 gyanúsítottat fogtak el - közülük 74 főt le is tartóztattak és fegyvereket is lefoglaltak. 

Külső szemlélőként a kampány már a jelentős paranoia jegyeit mutatja, ám a tét egyáltalán nem kicsi.

Durván leegyszerűsítve a moldovaiak arról döntenek a hétvégén, hogy marad az európai  orientáció, és persze a testvéri Romániához való közeledés, vagy szuverénnek mondott, valójában Oroszország felé kacsingató, ún. „baráti állam” legyen a volt szovjet tagköztársaságból.

az ország 34. függetlenségének napját ünneplő tömeg a moldovai kormány székhelye előtt, Chisinauban, 2025. augusztus 27-én.
Moldova függetlenségének 34. évfordulóját ünneplő tömeg a kormány székhelye előtt, Chisinauban, 2025. augusztus 27-én.
Kép: AFP, Daniel Mihailescu

Ez most a mindent eldöntő kérdés a háborúban álló Ukrajna, az ízig-vérig szovjet-hangulatú szakadár Transznisztria és a NATO és EU-tag Románia közé ékelődve. A geopolitikai szempontból sem túl szerencsés helyen lévő apró ország nemcsak területileg, de a népesség tekintetében is megosztott. A többség románul beszél, ám jelentős az orosz-ajkúak száma is, ráadásul különféle kisebb nemzetiségi csoportok is színesítik a képet - például a türk-eredetű gagauzok, akiknek a vezetői – az egykori szovjet Moldáviát visszasíró oroszokhoz hasonlóan – bizonyíthatóan szintén Moszkvából kapják a hátszelet és nyilván a kampánypénzeket is. 

Robbanásveszély Európa keleti felén, az oroszok behívásával fenyegetőznek

Szorul a hurok Gagauzia Putyin-barát vezetőjének nyaka körül. A Moldovához tartozó autonóm terület elnöke kikiáltaná a függetlenséget és orosz segítséget venne igénybe, ha az ország egyesül Romániával. Közben egy nagyszabású büntetőeljárás egyik vádlottja is lett belőle. >>>

A Nyugat-párti Maia Sandu elnök, és a PAS-nevű (Cselekvés és Szolidaritás) kormánypárt persze nincs túl jó helyzetben. Egyes közvélemény-kutatások szerint ugyan van esélye a győzelemre, de a kormányalakítás erősen kérdéses lesz. Méghozzá azért,

mert a többi párt – már amelyiket nem tiltottak el a választáson való részvételtől –  alapvetően populista, kommunista, oroszpárti vagy euroszkeptikus,

– de leginkább mindegyik egyszerre, tehát nagyjából kizárható az együttműködés. 

Piros lesz a diktatúra nem sárga?

Igor Dodon, Moldova volt elnöke és az EU-ellenes Szocialista Párt vezetője már fel is háborodott a házkutatások miatt.

„A bűnöző PAS-rezsim megpróbál megfélemlíteni minket, megijeszteni a világot, elhallgattatni minket”

– írta a Facebookon a kormánypárt színe alapján rendre „sárga diktatúrázó” politikus.

„Maia Sandu és a PAS most okokat keres a választások lemondására, mert tudják, hogy szeptember 28-án rossz eredményt fognak elérni” – tette hozzá Dodon, aki bár szuverenistának mondja magát,

új választási pártszövetségének sarló-kalapácsos, vörös csillagos logójából nem nehéz kitalálni, hogy milyen államberendezkedésben érzi magát komfortosan.

Na és persze, hogy milyen geopolitikai irányt venne Moldova, ha ők - azaz a Patrióta Választási Blokk - kerülnének hatalomra. 

Igor Dodon és a Patrióták
Igor Dodon és a hazafiak - vörös csillag sarlóval és kalapáccsal nyomatékosítva
Kép: Facebook

A Kreml rendre tagadja, hogy szándékában állna destabilizálni Moldovát és be kívánna avatkozni a választásokba, ám Moszkva sosem arról volt híres, hogy elismerné az ilyen jellegű tevékenységet. Teljesen közismert, hogy a volt keleti blokkra – különösek az egykori Szovjetunióhoz tartozó területekre – Oroszország a saját érdekszférájaként tekint és nem nézi jó szemmel, ha bárki le kíván tárni erről az útról, lásd: Ukrajna. 

Az orosz beavatkozástó rémképe - amellett, hogy van valóságalapja - úgy fest, hatásos kampányeszközként is funkcionált.

A moldovai Európa-párti vonal a tavaly novemberi elnökválasztáson, lélegzetvételnyi időt nyert, Maia Sandut végül újra megszavazták. Egy másik, korábbi szavazáson a moldovaiak ha szűk többséggel is, de az EU-csatlakozás mellett szavaztak. Pedig itt aztán tényleg nyakig benne volt Moszkva a választópolgárok befolyásolásában - ám pénzosztás ide, vagy oda – elmaradt a siker. Ám nem tűnik úgy, hogy ez Putyinék kedvét szegte.

Emmanuel Macron francia elnök kezet ráz Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel, miközben Maia Sandu moldovai elnök nézi őket, az ország 34. függetlenségének napját ünnepelve, Kisinyovban, 2025. augusztus 27-én.
Donald Tusk lengyel kormányfő és Emmanuel Macron francia elnök kicsit besegített Maia Sandu moldovai elnök pártjának kampányába - 2025. augusztus 27. Chisinau
Kép: AFP, Daniel Mihailescu

„A Kreml több száz millió eurót költ arra, hogy több százezer szavazatot vásároljon a Dnyeszter folyó mindkét partján és külföldön” – mondta Maia Sandu az országos razzia minapi bejelentésekor. „Az embereket nap mint nap hazugságokkal kábítják. Több száz embert fizetnek azért, hogy zavargást, erőszakot provokáljanak és félelmet keltsenek.”

Az elnök úgy folytatta,

ha Oroszország átveszi az irányítást Moldova felett, a következmények azonnaliak és veszélyesek lesznek országunk és az egész régió számára. Minden moldovai szenvedni fog, függetlenül attól, hogy kire szavazott.

Augusztusban Moldova nemzetbiztonsági tanácsadója, Stanislav Secrieru a Politiconak arról beszélt, hogy Oroszország semmit nem bíz a véletlenre: 

„Oroszország választási beavatkozása nem csupán dezinformációból, kibertámadásokból vagy szavazatvásárlásból áll. Moszkva kiterveli és irányítja az erőszakot” – mondta Secrieru.

Lassan fejlődő, de inkább vergődő gazdaság

Ami a gazdaságot illeti, 34 évvel a függetlenség elnyerése után összetett a kép. Miközben a bruttó hazai termék (GDP), valamint az ipari és mezőgazdasági ágazatok még mindig messze vannak az 1991-es szinttől, a tömeges elvándorlás tovább gyengíti az ország fejlődési potenciálját. Ugyanakkor az Oeconomus tanulmánya szerint figyelemre méltó előrelépés tapasztalható az átlagbér növekedésében:

ez több mint kétszerese az 1990-es évek elejinek, és körülbelül 40 százalékkal haladja meg a szovjet időszak szintjét.

A függetlenség óta Moldova gazdasága ugyanakkor lassan fejlődött. 1991–1999 között a GDP jelentősen csökkent, majd 2000–2020 között fokozatos felzárkózás történt, 2025-re azonban a GDP várhatóan csak az 1991-es szint 93,6 százalékát éri el. Az ipari termelés az 1991-es szint 73,5 százalékán áll majd idén, míg a mezőgazdaság 74,6 százalékra esik vissza az egymást követő válságok és az időjárási kockázatok miatt. 1991-ben Moldova lakossága 4,3 millió fő volt, 2025-re ez a szám 2,7 millióra csökkent.

Az aktív dolgozók és nyugdíjasok aránya kritikus, közel 1:1, ami fenntarthatatlanná teszi a nyugdíjrendszert.

A szeparatista régió, Transznisztria gazdasági kapcsolata Oroszországgal mára elenyészővé vált, a transznisztriai export Oroszországba a 2008-as 252,9 millió euróról 2024-re mindössze 21,1 millió euróra csökkent. Az EU a 2014-ben aláírt Moldova–EU szabadkereskedelmi megállapodás alapján a szakadár területen előállított áruk több mint 78 százalékát az uniós államok felé irányul.

Tiraszpol nemrég 200 millió dolláros pénzügyi segítséget kért Oroszországtól, de semmit sem kapott. A helyi oligarcha, Viktor Gusan (a Sheriff holding tulajdonosa), aki a helyi gazdaság egészét ellenőrzi, kénytelen volt személyesen 35 millió „transznisztriai rubellel” (1,8 millió eurónak megfelelő összeggel) finanszírozni a Transznisztria fővárosának költségvetését.

Bár az EU kézzelfogható pénzügyi megoldást kínált a Dnyeszteren túli energiaválságra, a tiraszpoli szeparatista rezsim visszautasította az ajánlatot,

inkább Oroszországhoz való lojalitását választva, amely ugyanakkor szegénységben tartja a régiót.

A szeparatista vezetők egyre nagyobb nyomás alatt állnak, hogy keményebb álláspontot képviseljenek Chișinăuval szemben, és vállaljanak szerepet a szeptember 28-i moldovai választások idején tervezett destabilizáló akciókban. Chișinău a maga részéről nem ad pénzt Transznisztriának, amíg az orosz hadsereg nem vonul ki a régióból. A szeparatista enklávé szétesése ugyanakkor gazdaságilag megrázhatja Moldovát. Idén augusztus 1-jétől a Gazprom cégei teljesen kiszorultak a Dnyeszter jobb partján lévő fogyasztók gázellátási mechanizmusából. A Gazprom 51 százalékos tulajdonában lévő MoldovaGaz elveszítette engedélyét, feladatait az állami Energocom vette át.

Görögország kiadja Moldovának az egymilliárd dolláros banki csalással gyanúsított oligarchát

Görögország a tervek szerint szeptember 25-én, csütörtökön, a kulcsfontosságú vasárnapi moldovai választás előtt kiadja Moldovának az egymilliárd dolláros banki csalással vádolt Vladimir Plahotniucot – közölte szerdán egy görög igazságügyi illetékes. A moldovai kormány pedig megerősítette, hogy Plahoniuc csütörtökön érkezik Moldovába. Egy görög bíróság augusztusban "az évszázad lopása" ügyében úgy döntött, hogy a korrupcióval és hatalombitorlással vádolt oligarchát kiadják hazájának, de a görög igazságügy-minisztérium rövid időre felfüggesztette a végrehajtást.
Plahotniuc tagadta a vádakat, amelyeket rágalomnak és politikai indíttatásúnak nevezett. Ő a fő gyanúsított abban az ügyben, amely során 2014-ben egymilliárd dollárt – nagyjából Moldova GDP-jének 12 százalékát – elsikkasztották. Mielőtt 2019-ben elmenekült volna Moldovából az Egyesült Államokba, az oligarcha 2016 és 2019 között (a szintén korrupcióval vádolt volt oroszbarát elnök, Igor Dodon elnöksége idején) a kormányzó Moldovai Demokrata Párt elnöke és parlamenti elnökhelyettese volt. Hivatali ideje alatt nagy befolyást gyakorolt az intézményekre.
2023-ban az Európai Unió szankciókkal sújtotta Plahotniucot és hat másik személyt Moldova és a szomszédos Ukrajna területi épségét aláásó tettek miatt. A görög rendőrség szerint az 59 éves Plahotniuc 2023 óta huszonkét országban élt. Az athéni repülőtéren vették őrizetbe az Interpol körözése alapján, amikor beszállt egy Dubajba tartó gépre. A nemzetközi rendőri szervezet szerint az oligarcha tizenhat ország – közöttük Románia, Mexikó és Oroszország - útlevelével rendelkezett – írta az MTI.

Valami felrobbanhat Kelet-Európa közepén - nagyon aggódnak az oroszok

Egy orosz képviselő egy esetleges transznyisztriai fegyveres konfliktus veszélyére hívta fel a figyelmet. Moszkva állítólag politikai és diplomáciai eszközökkel „igyekszik megoldani” a helyzetet a szakadár területen. >>

Kapcsolódó