Kína és India, a tengeri úton szállított orosz nyersolaj legnagyobb vásárlói, bejelentették, hogy felfüggesztik, illetve jelentősen csökkentik a Moszkvából származó olajimportjukat. Az Egyesült Államok döntése, hogy szankciókat vet ki Oroszország két olajipari óriására, a Rosznyeftre és a Lukoilra, dominóhatással bírhat a globális energiapiacokon, hiszen ezek a cégek adják Oroszország olajtermelésének felét, és a világszintű kitermelés több mint 5 százalékát.

A Reuters értesülései szerint a kínai állami olajcégek (PetroChina, Sinopec, CNOOC és Zhenhua Oil) rövid távon visszaszorítják az orosz olajimportot, miután az amerikai szankciók új helyzetet teremtenek a globális piacon. Kína mindennap mintegy 1,4 millió hordó orosz olajat importált, melynek nagy részét független, „teáskanna” néven ismert finomítók vásárolták meg.

Ezek a cégek most kivárnak, a források szerint felfüggesztik a vásárlást, hogy felmérjék a szankciók konkrét következményeit, bár hosszabb távon továbbra is érdeklődnek az orosz olaj iránt.

Hasonlóan India is alkalmazkodik a változásokhoz: az ország, amely 2025 első kilenc hónapjában napi 1,9 millió hordó orosz olajat vásárolt – az orosz export 40%-át –, új stratégiát dolgoz ki a behozatal csökkentésére vagy akár leállítására. Az Egyesült Államok erősödő nyomása alatt az indiai finomítók – köztük a Reliance Industries, amely a legnagyobb importőr – alternatív forrásokat próbálnak szerezni. Az elemzők szerint mind Kína, mind India más régiók, például a Közel-Kelet, Afrika és Latin-Amerika olajtermelőihez fordulhat, aminek következtében az ottani olajárak megemelkedhetnek.

A szankciók következtében Oroszország kénytelen lehet nagyobb árengedménnyel kínálni olaját, hogy vásárlókat találjon és fenntartsa exportbevételét, ami különösen fontos Moszkva negyedik éve tartó ukrajnai háborújának finanszírozása szempontjából. Az olaj- és gázbevételek ugyanis az orosz költségvetés negyedét teszik ki.

Diplomáciai színtéren is megmutatkoznak a feszültségek. Az amerikai elnök, Donald Trump, újabb szankciókat jelentett be, hangsúlyozva, hogy célja az ukrajnai békeegyezmény előmozdítása és nyomásgyakorlás Oroszországra. Az intézkedés bejelentése után közölte: a budapesti találkozót Vlagyimir Putyinnal határozatlan időre elhalasztják.

Putyin válasza sem maradt el: az elnök „barátságtalan cselekedetnek” nevezte a szankciókat, és visszautasította azt a kritikát, hogy az orosz gazdaság az összeomlás felé tartana.

Putyin kiemelte, hogy Oroszország jelentős tartalékkal rendelkezik, erős pozícióban van, és a globális olajpiacon nélkülözhetetlen szerepet tölt be. Egyúttal figyelmeztetett, hogy ha az orosz olajkínálat hirtelen visszaesik, annak világszintű árrobbanás lehet a következménye, ami az Egyesült Államokat is kellemetlenül érintené.

A piac már reagált is: a Brent olaj ára csütörtökön több mint 5 százalékkal drágult, amint az amerikai szankciók híre elterjedt. A következő hetekben fokozott figyelem kíséri, merre indulnak el a globális olajárak és mely országok tudják sikeresen pótolni az orosz importkiesést - írja az Euronews. 

Kapcsolódó