Orbán Viktor washingtoni látogatásán derült ki, hogy Donald Trump különleges mentességet adott az orosz olajra kivetett szankciók alól.
Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője a Paraméternek elmondta, a magyar kormány valóban a MOL-csoportra kért és kapott a szankciók alól felmentést. A vállalat ugyanis az orosz Lukoil és Rosznyeft cégektől vásárol kőolajat, amelyekre Washington november 21-étől szigorú korlátozó-intézkedéseket léptet életbe.
„A szankciók alóli felmentés nyilván Szlovákiára és a Slovnaft ellátására is vonatkozik”
– jelentette ki az elemző.
Rámutatott, a Slovnaft és a MOL százhalombattai olajfinomítója egy rendszert alkot, a vezetékes szállítás mindkettőjük számára olcsóbb és biztonságosabb, mint a tengeri import. Nem is életszerű, hogy az egyikre vonatkozzanak a szankciók, a másikra pedig nem.
A szlovák miniszterelnök, Robert Fico már üdvözölte a döntést, mondván, ha a magyarok kapnak olajat, az Szlovákiának is biztonságot ad.
A MOL vezérigazgatója, Hernádi Zsolt úgy látja, hogy a mostani alku legalább átmenetileg stabilizálja az ellátást.
Hernádi Zsolt: elértük, amit lehetett Washingtonban – nem lesz olajsokk Magyarországon
A Mol elnök-vezérigazgatója az Indexnek elmondta: a washingtoni tárgyalások eredménye biztosítja, hogy Magyarország továbbra is behozhatja az orosz típusú kőolajat a Barátság vezetéken keresztül. Hernádi szerint a megállapodás időt ad a leválásra, elkerülhetővé teszi az árrobbanást, és stabilitást nyújt a fogyasztóknak.A szakértők szerint a döntés komoly gazdasági tétet rejt: a MOL-csoport naponta 180–200 ezer hordó orosz olajat vásárol, ami éves szinten akár 4–4,5 milliárd dollárt hozhat Moszkvának. Bár ez csak az orosz export 4 százaléka, a kiesése így is fájna az orosz gazdaságnak. Az amerikai mentesség tehát nemcsak gazdasági könnyítés, hanem geopolitikai üzenet is: Trump szerint Magyarország kulcsszereplő lehet az energiaellátásban.
Az elemzők ugyanakkor figyelmeztetnek: a mentesség csak haladék, nem megoldás. Előbb-utóbb a MOL-nak is le kell válnia az orosz olajról – az átállás becslések szerint 500 millió euróba kerül, és legkorábban 2026–2027-re készülhet el. Addig viszont a magyar és szlovák finomítók csak az orosz típusú nyersanyagot tudják feldolgozni hatékonyan.
Pletser Tamás kiemelte, hogy az Orbán és Trump egyeztetése értelemszerűen csak az amerikaiak által kivetett szankciókról szólt, de az orosz olajra mindezzel párhuzamosan európai korlátozó-intézkedések is vonatkoznak.
„2028. január elsejétől egyik uniós tagállam sem vásárolhat már orosz fosszilis energiahordozókat”
– mutatott rá azzal, hogy legkésőbb ez után Magyarországnak és Szlovákiának is le kell mondania az orosz földgázról és olajról. Meglátása szerint az Egyesült Államok szankciói lényegesen hatékonyabbak lehetnek, mint az unió által kiszabott korlátozó-intézkedések.
„Mégpedig azért, mert az amerikai dollár az a deviza, melyben a világon történő tranzakciók 70-80 százaléka folyik”
– magyarázta azzal, hogy az amerikai szankciók az olajkereskedelmet lebonyolító bankokra is kiterjeszthetik.