Az ukrán tisztikar elveszítheti a hitét a nyugati segítség nélkül, az ukrán katonák elkezdhetnek lázadni, a társadalom kifáradhat, Oroszországnak pedig nem érdeke a béke - közölte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádió Aréna című műsorában.

Kaiser Ferenc egyebek mellett elmondta: Oroszország fő célja a háború indításával azt volt, hogy az „agresszíven” terjeszkedő NATO, és az Európai Unió ne szerezhesse meg Ukrajnát.

Szerinte egy olyan államot, amely háborúban áll, még ha csak alacsony intenzitású konfliktusban is, egyik szervezet sem fog felvenni tagjai közé, hiszen azzal a háborút a szervezet belügyévé tennék.

Oroszországnak nem érdeke a béke. Azért sem, mert azt az oroszok is tudják, hogy emberrel, nyersanyaggal, meg fegyverrel, ha egyedül marad Ukrajna, ők biztos, hogy sokkal tovább fogják húzni. Moszkva nem akar békét, bármit is mondanak az oroszok, ezt az ukránok is tudják, a Nyugat is tudja, az oroszok abban bíznak, hogy az idő nekik dolgozik

- fogalmazott.

Az ukrán katonai főparancsnokot, Valerij Zaluzsnijt idézve Kaiser Ferenc úgy vélekedett: Ukrajnának sokkal jobban kell a saját erőforrásai támaszkodnia, mert az ukránok a saját bőrükön érzik, hogy a kezdetben egységes nyugati támogatás, ami dollár és euró tízmilliárdokban nyilvánult meg, szépen lassan kezd elkopni Ukrajna mögött.

Nem szabad elfelejteni, a háború már közel két éve tart

- húzta alá.

Az egyetemi docens szerinte az ukrán vezérkari főnök reálisan látja: fel kell készülniük arra, hogy egyedül maradnak. 

Arra a felvetésre, hogy Oroszországnak jóval nagyobb „ember tartalékai” vannak, Kaiser Ferenc úgy reagált: amíg az ukránok igyekeznek vigyázni a katonáikra, addig Oroszország, Zaluzsnijt idézve, egy feudális állam, ami annyi zsellérét öli meg, amennyit akar.

Az orosz társadalom, meg az orosz politikai elit egészen máshogy reagál a veszteségekre, mint Ukrajna. Oroszország gyakorlatilag bármekkora veszteséget megengedhet magának.

Emlékeztetett, hogy Oroszországban kiürültek a börtönök és bizonyos etnikai kisebbségeknek a falvai.

Az ukrán haderőről szólva a szakértő úgy vélekedett, hogy az a védekezést tudja garantálni. Idézte Valerij Zaluzsnijt, aki azt mondta: nem valószínű, hogy Ukrajna vissza tudja foglalni az elszakított területeket.

Míg a háború indításakor Ukrajna léte volt a tét, mostanra már nagyjából az oroszok is belátták: nem tudják egész Ukrajnát elfoglalni, amit eddig elraboltak tőle, azt akarják megtartani. A nagy kérdés, beérik-e ennyivel, vagy nyolc-tíz év felkészülés után jön az újabb forduló.

Kaiser Ferenc szerint az oroszok az időben bíznak.

Itt Szergej Sojgu orosz védelmi minisztert idézte, aki még novemberben egy fórumon azt mondta:

Ez a háború legalább 2025 nyaráig tartani fog.

A konfliktus még akkor is tarthat, de már nem halnak meg naponta százan, nem nehéztüzérség lövik egymást a két oldalon, hanem drónok ezrei cirkálnak a levegőben, néha aknavetős támadások zajlanak. 

Mint mondta, az ukrán lakosság többsége még mindig támogatja az önvédő háborút, ugyanakkor a támogatás szintje folyamatosan csökken, 7 és 11 millió között van az eredetileg 42 milliós ukrán lakosságból azoknak a száma, akik már nem Ukrajnában élnek. Az ukrán menekültek jelentős része Lengyelországba, Csehországba, Szlovákiába menekült, de sokan élnek már Németországban, Nagy-Britanniában is.