„Oroszország három éve folytat nagyszabású agressziós háborút Ukrajna ellen. A meghirdetett háborús cél – egész Ukrajna elfoglalása – az ukrán védelem miatt eddig meghiúsult. Ezt támasztják alá többek között a német fegyverszállítások...Sokan felteszik maguknak a kérdést: Hogyan érhet véget ez a háború? És mi fenyegeti Németországot, ha nem teszi meg?” – írta a Zeit.

A német portál a „3 az 1 ellen” című online talkshow adásában, amelyben vezető politikusokkal hozzák össze az olvasókat, ezúttal

Grigorios Moysidis Frankfurtból, Silvia Zschockelt Melle-ből és a krefeldi Peter Herzig vitatták meg a német álláspontot az orosz-ukrán konfliktusról a CDU külpolitikai szakértőjével, Norbert Röttgennel. 

A Zeit beszámolója szerint Herziget meglepte a stratégiai megközelítések hiánya a védelmi politikában:

„Nem különösebben hiteles azt állítani, hogy ezt a szerkezetátalakítást új adósság felvétele nélkül is meg tudjuk oldani...Nincs konkrét terv a Bundeswehr funkcionálisabbá tételére”.

Moysidis és Zschockelt kritikusan szemléli az újrafegyverkezés egészét.

Aggódom egy új világháború miatt...Szinte jobban félek a NATO-tól, mint Putyintól

– mondta Zschockelt. 

Moysidis pedig azt mondta: „Polgárként rendkívül aggódom, hogy ez a háború eljöhet hozzánk...Többször kellene egyeztetni az emberekkel a fegyverszállításokról és más fontos politikai kérdésekről”.

Minden aggodalom és félelem ellenére a CDU politikusa úgy látja, hogy Németország számára az egyetlen lehetőség Ukrajna folyamatos támogatása. Azt válaszolta: „Hazánk és korunk legfőbb feladata, hogy megtegyük a magunk részéről mindent a háború befejezéséért”. 

Tovább romló német-magyar politikai kapcsolatokra lehet felkészülni

Irányváltás előtt áll Németország. Fő nyugati partnerünk elengedi a merkeli Willkommenskulturt, az új kormány útja a migránspolitika reformjával vezet a jövőbe. Kérdés, hogy a jobbra tolódás megáll-e középen, vagy az esélyes kereszténydemokraták a tűzfalat is lebontják a szélsőségesek felé. Erről, illetve az AfD-s Alice Weidel és Orbán Viktor hétfői találkozójáról beszélgettünk Stefán Csabával, a Magyar Külügyi Intézet kutatójával.

Kapcsolódó