Szeptember 28-án Moldovában sorsfordító parlamenti választásokat tartottak. Komoly aggodalmak merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a jelenleg kormányzó, Európa-párti Akció és Igazságosság Pártja (PAS), amennyiben elveszíti a voksolást, az utat nyitna az oroszbarát csoportoknak – és tegyük hozzá, a Moszkva-iránti vonzódás nagyjából a teljes ellenzékre jellemző.
A fordulat azonban vasárnap éjjel sem következett be.
A szavazatok több mint 99 százalékának megszámlálása után az európai irányultságú PAS kormánypárt megszerezte a szavazatok 50 százalékát.
A második helyen a Hazafias Választási Blokk (BEP) végzett, amely oroszbarát szocialistákat és kommunistákat tömörít, a szavazatok körülbelül 24 százalékával.
Úgy tűnik, bejutott még a chisinaui polgármester, Ion Ceban Alternatív blokkja – amely bár korábban erősen oroszpárti volt, mostanában inkább Európa-párti retorikával házal.
Ceban fordulata persze nem győzött meg mindenkit, a román hatóságok 2025. július 9-én kihirdetett hivatalos határozattal nemkívánatos személynek nyilvánították Románia területén – és tágabb értelemben a schengeni övezet egész területén –, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva. Egyes nyugati források szerint ez a mozgalom közvetve Oroszország támogatásából is részesülhetett, és ebben az orosz titkosszolgálat, az FSZB keze is benne lehetett.
A legnagyobb sikert talán a meglehetősen kalandos életű Renato Usatîi oligarcha és pártja produkálta, ugyanis a balos populista és persze szintén oroszbarát Mi Pártunk is ott lesz a következő moldovai parlamentben. És persze nem hiányoznak majd populisták a jobboldalról sem: a Romániával való egyesülést zászlajára tűző Demokrácia Otthon éppen átkúszott a küszöbön.
Ami viszont meglepő, hogy a meglehetősen nagy anyagi erőforrásokat megmozgató, korrupció miatt elítélt, oroszbarát orosz-izraeli állampolgárságú Ilan Shor által nyíltan támogatott pártok közül egy sem lépte át a választási küszöböt.
Az eredmények alapján Maia Sandu elnök pártja bár 9 mandátumot elvesztett, nagy szerencséjére ezúttal sem lesz rászorulva arra, hogy koalíciós partner után kilincseljen.
A felhozatal amúgy sem lett volna alkalmas az ilyen kényszerű alkuk megkötésére.
Az persze nem túl meglepő, hogy a választáson alulmaradt oroszbarát pártok nem nyugszanak bele az eredményekbe. Oroszország ráadásul láthatólag adja alájuk a lovat: az orosz állami szócső, a RIA Novosztyi – nyilvánvalóan valamilyen tévedésből – még hétfő reggel is arról írt, hogy a szocialistákból és kommunistákból verbuválódott hazafias blokk hajszállal, de megnyerte a moldovai választásokat. Miközben már vasárnap éjszaka egyértelmű volt az ellenkezője. A szakértők szerint ez tudatos stratégia, amely
a választási folyamat legitimitásának megkérdőjelezését és a választások utáni szervezett tüntetések igazolását célozza.
Igor Dodon, a szocialista blokk vezetője már a szavazatszámlálás megkezdése előtt győzelmet hirdetett, na meg hogy a hatóságok választási szabálysértéseket követtek el. Hétfőre pedig tüntetést is összehívott „a választók szavazatainak védelmében” – hozzátéve, hogy
a moldovai hatóságok túl korán ünnepelnek
– bármit is jelentsen a fenyegetőzés.
Mindenesetre a legfrissebb vád most az, hogy a kormánypárt győzelme a külföldi szavazókörökben dőlt el. Emellett az ellenzék állandó vesszőparipája, hogy Maia Sandu moldovai elnök „rezsimje” évek óta minden lehetséges eszközt bevet az ellenzék hatalomra jutásának megakadályozására – beleértve a fenyegetéseket, a zsarolást, a házkutatásokat és az ellenzéki aktivisták, köztük a Gagauzia vezetőjének, Jevgenyija Guculnak a letartóztatását.
A moldovai választás miatt végig aggódó orosz sajtó szerint a másként gondolkodók elleni küzdelem riasztó méreteket öltött a választási kampány során, amikor a szavazás előestéjén a Központi Választási Bizottság kizárta a Hazafias Blokk részét képező Moldova Szíve ellenzéki pártot, valamint a Nagy Moldova nevű szintén oroszbarát pártot a parlamenti választásokból.
Oroszok a spájzban, minden szinten
A chisinaui hatóságok azzal vádolják az Oroszországi Föderációt, hogy nagyszabású befolyásolási kampányt folytat, amelynek célja a választások eltérítése és az európai integrációval ellenséges formációk támogatása. Stanislav Secrieru, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója szerint Moszkva „példátlan erőforrásokat” mozgósított: mesterséges intelligencián alapuló dezinformációs hálózatokat hozott létre, jelentős pénzeket fordított szavazatvásárlásra, és utcai provokációkat szervez, amelyeket a Kreml számára kedvezőtlen eredmény esetére készítettek elő.
A moldovai hatóságok fokozott biztonsági intézkedéseket eszközöltek, beleértve bizonyos területeken a szabad mozgás korlátozását.
A moldovai rendőrsége szerint vannak arra utaló jelek, hogy egyeseknek pénzt ígértek a szeptember 29-ére, hétfőre, Chisinauba tervezett tüntetésen való részvételért.
Ilan Shor moldovai oligarcha, akit távollétében 15 év börtönbüntetésre ítéltek banki csalásért, és épp Moszkvában tengeti napjait menekültként azt ecsetelte az orosz köztelevíziónak, hogy a chisinaui választásokat meghamisították, és bejelentette, hogy megtámadja a szeptember 28-i választások eredményeit.
„Ami tegnap történt, az nem választás volt, hanem kinevezés. Igen, nyilvánvalóan minden eredményt meg fogunk vitatni, ez nyilvánvaló. Nem fogjuk elismerni a választások eredményét, mert nem is választások voltak”
– jelentette ki Shor élőben a Rosszia 24-en, hozzátéve, hogy a Győzelemi blokk a következő napokban tiltakozásra fogja felszólítani a moldovai lakosokat.
Csak csalni kell, és jöhet az előrehozott választás?
A „Deschide.md” birtokába jutott hangfelvétel szerint Shor, a parlamenti választásoktól eltiltott Győzelemi blokk (Pobeda - a szek.) vezetője ismertette támogatóival a választások utáni időszakra vonatkozó terveit.
– mondta Ilan Shor, hozzátéve, hogy a terve megvalósítható, és mozgósításra szólítja fel az embereket.
A szökevény oligarcha arra biztatta embereit, hogy ne adják fel, mert az elmúlt hónapokban minden a tervek szerint ment.
„A fő eredményünk három hónap múlva lesz, amikor előrehozott választásokat tartunk. És előrehozott választásokat fogunk tartani. Ezt garantálom ” – tette hozzá egyébként oroszul nyilatkozva.
Ilan Short, a Győzelmi Blokk vezetőjét a moldovai hatóságok a Kreml fő eszközének tartanak az ország destabilizálásában. A moszkvai számüzetésben élő Short távollétében 15 év börtönbüntetésre ítélték pénzmosás és sikkasztás miatt.
Az igencsak szövevényes ügy lényege nagyjából az volt, hogy a 2014-es moldovai parlamenti választásokat megelőző héten november 24. és 26. között több mint 750 millió dollár tűnt el három moldáv bankból, 12 zsáknyi banki könyvelési akta pedig gyanús módon elégett egy Shor cégéhez köthető furgonban. A bankok gyakorlatilag még aznap csődöt jelentettek, másnap pedig a Iurie Leancă miniszterelnök vezette kormány, a legnagyobb titokban úgy döntött, hogy 870 millió dollárnyi, állami tartalékokból fedezett sürgősségi kölcsönnel a bankok hóna alá nyúl.
Az ország GDP-jének egynyolcadát jelentő hiányt a moldovai adófizetők azóta is nyögik.
A későbbi könyvvizsgálói jelentésekből kiderült, hogy a Shorhoz kötődő vállalatok miként vették át az irányítást a bankok felett, ezen felül állítólag hatalmas hiteleket nyújtottak az érintett cégeknek. Egy jelentés arra jutott, hogy a három bank legalább 13,5 milliárd moldovai lejt utalt át öt Shor-közeli vállalatnak épp a pénzek eltűnésének idején.
Shor azóta gyakorlatilag folyamatosan kavarja vihart a moldovai politikai életben, aminek szerves része, hogy nagyrészt orosz támogatással pártokat, vagy éppen „kamupártokat” hoz létre, vagy emberein keresztül településeket, vagy teljes országrészeket )lásd: az autonóm Gagauzia), a befolyása alatt tart. Mi több, néhány évig még ő maga is polgármester volt.
Két világ csapott össze, és senki nem dőlhet hátra
Azóta, hogy 2024-ben újraválasztották Moldova elnökévé, Maia Sandu számára ez már rövid időn belül a harmadik győzelem - ugyanis a közelmúltban, ha hajszállal is, de az ország uniós integrációját is megtámogatták a a választók.
A Világbank korábbi tisztviselőjének eltökélt célja, hogy Moldova 2030-ig csatlakozzon az Európai Unióhoz, és
koalíciós kényszer híján nyilván könnyebb is lesz végigvinni az ehhez szükséges gazdasági reformokat.
Ugyanígy fellélegezhet az Európai Unió is, amely komoly politikai tőkét feccölt eddig Moldovába.
Az Európai Bizottság 1,9 milliárd euró támogatást és kölcsönt ígért az országnak a infrastruktúra kiépítésére. A kampány hevében még Németország, Franciaország és Lengyelország vezetőit is megjelentek, akik kifejezték a kifejezték a szolidaritásukat.
A vasárnapi Európa-párti győzelem persze messze nem jelenti azt, hogy elhárult minden akadály. Moldova uniós csatlakozási tárgyalásai ugyanis tetszhalott állapotban vannak, és ebben a bizony a magyar kormánynak is van sara. A The Guardian arra emlékezteti olvasóit, a Magyarország láthatólag nem hajlandó érdemi tárgyalásokat kezdeni Ukrajnával. Márpedig Kijev és Chisinau uniós integrációja per pillanat össze van kötve, és az Ukrajna elleni kifogások mindkettőt meghiúsíthatják.