Ahogy a közel-keleti konfliktus mindinkább elmérgesedik, egyre több vita nyílik az EU tagállamai között az Irán elleni amerikai-izraeli légicsapások jogszerűségével kapcsolatban. A Bloomberg összevetette az egyes európai hatalmak eltérő hozzáállását a már most sok százak halálát okozó iráni konfliktushoz.
Spanyolország – amely korábban Donald Trump haragját váltotta ki NATO-kiadási ígéreteivel – nyíltan azzal vádolta az Egyesült Államokat és Izraelt, hogy megsértik a nemzetközi jogot. Az ENSZ alapokmányára hivatkozó José Manuel Albares külügyminiszter arra buzdította európai partnereit, hogy szólaljanak fel a folyamatban lévő légicsapások ellen.
Eközben Friedrich Merz német kancellár későbbi, Fehér Házban tartandó találkozójára készült Donald Trumppal kedden. Merz széles körben támogatta az amerikai-izraeli támadásokat, vasárnap pedig azt nyilatkozta, hogy „nem oktatjuk ki partnereinket az Irán elleni katonai csapásokról”. Osztotta nézetét Mark Rutte, a NATO főtitkára is, aki ma Észak-Macedóniában azt nyilatkozta, Európában „széles körű támogatottsága” van a Teherán elleni katonai hadjáratnak.
A világ negyedik legnagyobb atomarzenáljával bíró Franciaország úgy döntött, növeli nukleáris arzenálját, és felajánlja, hogy ideiglenesen nukleáris fegyverekkel felszerelt vadászgépeket telepít szövetséges országoknak Európa védelmi struktúrájának nagyszabású átalakítása részeként.
Ugyanakkor Európa, s benne hazánk is számos fronton küzd a közel-keleti konfliktus következményeivel.
Az olajárak drasztikusan kilőttek, a földgáz ára szintén durván megugrott, mindez pedig a háború elhúzódása esetén durván nyomást gyakorolhat az állami kasszákra. Ezzel együtt a részvényindexek zuhanórepülésben, az infláció pedig váratlanul följebb szökött az euróövezetben. A forint is megsínyli az elmúlt napok történéseit.