A politikai és társadalmi békét nevezte az egyházi diplomácia első számú céljának XIV. Leó, aki pápasága külpolitikai irányait vázolta a Szentszéknél akkreditált diplomatáknak adott audiencián csütörtökön. Magyarországot Habsburg-Lotharingiai Eduárd képviselte.

Az apostoli paloták Kelemen-termében zajlott találkozón az új egyházfő hangoztatta, hogy a nemzetközi diplomáciai közösség a népek családját képviseli, amely a közös emberi értékeket, az élet közös örömeit és fájdalmait képviseli.

Ami az egyház diplomáciai tevékenységét illeti, azt kiváltságok elérése helyett pásztori küldetés jellemzi, vagyis az emberiség javát szolgáló evangéliumi feladatvégzésnek számít

„a közöny leküzdésére, a lelkiismeret folyamatos ébresztésére (..), a szegények, rászorulók és kiközösítettek kiáltására figyelve, valamint korunk meghatározó kihívásaira, a teremtett világ védelmétől a mesterséges intelligenciáig”.

Hozzátette, hogy egyházi és személyes célkitűzésének számít, hogy elérjen és átöleljen minden népet és minden egyes embert, aki igazságra, igazságosságra, békére vágyik.

XIV. Leó megjegyezte, hogy Ferenc pápa halála és saját megválasztása alkalmából olyan államok is részvétüket, illetve jókívánságaikat fejezték ki, amelyek nem tartanak fent diplomáciai kapcsolatot a Vatikánnal.

"Bizonyos szempontból saját élettapasztalatom, amely Észak- és Dél-Amerika, valamint Európa között alakult, a határok átlépésének vágyát jelképezi a más emberekkel és kultúrákkal való találkozáson keresztül" – jelentette ki XIV. Leó. Hangsúlyozta, hogy az Ágoston-rend vezetőjeként is volt alkalma számos országot meglátogatni.

Az egyházfő a szentszéki diplomácia három pillérének

  • a békét,
  • az igazságosságot
  • és az igazságot

nevezte. Békét sürgetett Ukrajnában és a Közel-Keleten.

Úgy vélte, a béke szót gyakran negatív értelemben használjuk a háború és konfliktusok hiányára utalva. Emberi sajátosságként értékelte, hogy "állandó harci állapotban" élünk otthonunkban, munkahelyünkön, társadalmunkban. Ahogyan a sajtónak tartott audiencián is mondta, most is hangsúlyozta, hogy békére van szükség korunk nyelvezetében is, mivel "a szavakkal is lehet sebezni és gyilkolni, nem csak a fegyverekkel".

Hangsúlyozta, hogy a vallások és a vallások közötti párbeszéd alapvető szerepet játszik a béke elérésében, ahhoz viszont a vallásszabadság tiszteletben tartása is szükséges.

Nemzetközi párbeszédet, a fegyvergyártás leállítását sürgette Ferenc pápa legutolsó, húsvét vasárnapi beszédét idézve: "semmilyen béke nem lehetséges igazi lefegyverkezés nélkül (..) a népek védelem iránti igénye nem változhat általános fegyverkezési versennyé".

A békét az igazságosság gyakorlása biztosítja - mondta XIV. Leó, aki XIII. Leó szociális enciklikáját, a Rerum Novarumot idézte. Úgy vélte, a Szentszék nem hallgathat a világ és a társadalom "számos egyenlőtlenségével és igazságtalanságával szemben, amelyek méltatlan munkafeltételekhez és egyre megosztottabb és konfliktusokkal teli társadalmakhoz vezetnek".

Orvoslást sürgetett a globális egyenlőtlenségre, melyben a gazdagok és szegények közötti távolság szakadékot teremt kontinensek, országok között, és a társadalmak életében.

Az összhangban és békében élő társadalom garanciájának a "férfi és nő stabil kapcsolatára épülő" családokat nevezte. Az emberi méltóság védelmét szorgalmazta, főleg a leggyengébbek esetében, külön kiemelve a születendő gyermekeket, az időseket, a betegeket és a munkanélkülieket, köztük a migránsokat is.

A pápa hangsúlyozta, hogy maga is bevándorlók leszármazottja: "mindannyiunk, életünk során, lehet egészséges vagy beteg, foglalkoztatott vagy munkanélküli, hazájában vagy idegen földön élő: méltósága azonban ugyanaz marad" - jelentette ki.

A béke elengedhetetlen elemeként sorolta fel az igazságot is, a nemzetközi közösség kapcsolataiban éppúgy, mint a virtuális valóságban, ahol az igazság kétértelmű értelmezést kaphat autentikus kapcsolatteremtés lehetősége nélkül. Megjegyezte: az egyház viszont nem tehet mást, mint az igazságot hirdeti az emberről és a világról is, olyan kihívásokkal szemben mint a migráció, a mesterséges intelligencia etikus alkalmazása, a Föld védelme.

Habsburg-Lotharingiai Eduárd az MTI-nek elmondta: amikor kezet fogott XIV. Leóval, megemlítette, hogy a magyar hívek imádkoznak érte, és a pápa örömét fejezte ki. "Úgy értékelem az egyházfő által érintett témák alapján, hogy a két állam között nagyon jó lesz az együttműködés" - hangoztatta a szentszéki magyar nagykövet.

A vatikáni diplomáciát vezető Pietro Parolin szentszéki államtitkár nem zárta ki, hogy XIV. Leó vasárnapi beiktatása keretében találkozókat is tart a szertartásra érkező delegációk vezetőivel, többek között J.D. Vance amerikai alelnökkel.