Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrajnai invázió kezdete óta többször is nukleáris fenyegetést intézett Ukrajna és Nyugat ellen, amelyek azóta sem váltak valóra, Oroszország pedig azóta sem vetett be nukleáris fegyvereket a háborúban.

Stoltenberg a tárgyalások során azt kérte a tagországoktól, hogy a nukleáris agresszióval szembeni elrettentő példaként mutassák be a nukleáris átláthatóságot – írja a Kyiv Independent.

A főtitkár a Telegraphnak adott interjújában leszögezte, hogy a NATO célja ugyan egy atomfegyverek nélküli világ, de amíg azok léteznek, addig a NATO nukleáris szövetség marad; „mert egy olyan világ, ahol Oroszország, Kína és Észak-Korea rendelkezik atomfegyverekkel, a NATO pedig nem, sokkal veszélyesebb.” – mondta.

Stoltenberg megjegyzései egybevágnak Pranay Vaddi, a Fehér Ház fegyverzetellenőrzésért felelős vezető igazgatójának múlt heti kijelentésével, miszerint az Egyesült Államoknak növelnie kell a stratégiai nukleáris fegyvereinek telepítését a Kína és Oroszország jelentette fenyegetések közepette.

Vaddi úgy fogalmazott, amennyiben nem történik változás, akkor a következő években az Egyesült Államok elérheti azt a pontot, amikor növelni kell a jelenlegi bevetett létszámhoz képest.

Stoltenberg arra is figyelmeztetett, hogy Kína is fenyegetést jelent, mivel tovább fejleszti nukleáris fegyverarzenálját.

A főtitkár úgy véli, a katonai szövetség olyasmivel nézhet szembe, amire korábban még nem volt példa: két olyan potenciális ellenféllel, amelynek nukleáris ereje van. Kitért arra, hogy ennek következményei is vannak, mivel Kína a becslések szerint 2030-ra akár ezer nukleáris robbanófejjel is rendelkezhet.

Stoltenberg jobb belátásra bírta Orbánt, és ez a NATO sikere

Jens Stoltenberg a kelet-európai NATO-tagok rigai csúcstalálkozójáról érkezett Budapestre, hogy megállapodás születhessen a legfontosabb kérdésekben. Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő szerint a találkozó mindkét fél számára diplomáciai sikert hozott.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább→