A Texasi Egyetem kutatóinak megoldása biomasszával működik, amely ételmaradékokból, vagy éppen kagylóhéjból áll. A biomasszát a módszer segítségével hidrogéllé alakítják, amely képes a levegőből vizet szűrni – írja a hvg.hu.

A módszer jelenleg egy kilogramm biomasszából akár napi 14 liter vizet is képes előállítani. A kutatás a természetes poliszacharidok molekuláris szintű módosításán alapszik, amely fokozza a nedvességmegkötő képességüket, amelyeket később melegítés hatására szabadítanak fel. 

A kétlépéses eljárás során először érzékenyebbé teszik az anyagot a hőmérséklet változásra, így javítva a vízfelvevő, -tároló képességüket. A hidrogélek ennek hatására szobahőmérsékleten is képesek megkötni a levegőben lévő nedvességet, enyhe melegítés hatására pedig ez tisztított vízként szabadul fel. 

A kívánt 60 Celsius-fokos hőmérsékletet megújuló forrásokból is el lehet érni, legyen szó akár napenergiáról, vagy ipari folyamatok során felszabaduló hulladékhőről.

Az első tesztek már most lényeges fejlődést mutatnak a korábbi módszerekhez képest, amelyek gyakran napi 1-5 liter vizet tudtak megszűrni. Ezen felül a biomasszákkal száraz környezetben is használható.

A módszer ezeken kívül még fenntartható is, hiszen a hidrogélek biológiai úton lebomlanak, könnyen hozzáférhetőek, és hulladék anyagokból is elő lehet állítani őket. 

Kínában már a megújuló energia dominál a hőerőművekhez képest

Kína szél- és napenergia-termelő kapacitása március végére elérte az 1482 gigawattot (GW), először haladva meg a hőerőművek termelő kapacitását.
Bővebben>>>