India szerdára virradóra több célpontot támadott Pakisztán területén, az újdelhi védelmi minisztérium közlése szerint terroristák infrastruktúrájára mértek csapást. Pakisztáni hivatalos közlések szerint a támadásnak több halálos áldozata van.

Az indiai tárca igyekezett hangsúlyozni, hogy nem pakisztáni katonai létesítmények voltak a célpontok.

- Cselekedeteink célzottak, kimértek és természetüket tekintve nem az eszkalációt szolgálták. Egyetlen pakisztáni katonai létesítményt sem ért támadás - áll az indiai közleményben. Még azt is hozzátették, hogy

India jelentős önmérsékletet tanúsított a célpontok kiválasztásában és a végrehajtás megvalósításában

A pakisztáni hadsereg Kasmír Pakisztán ellenőrzése alatt lévő részében található Kotli és Muzaffarabád városokból, valamint a pakisztáni Pandzsáb tartományban lévő Bahvalpur városából jelentett támadást. A pakisztáni hivatalos közlések szerint a csapások nagy része mecsetek környékét érte, egy pedig egy klinikánál csapódott be.

Hogy mi vezetett a mostani megtorláshoz az elég egyértelmű: a két szomszédos, atombombával is rendelkező ország között a vitatott hovatartozású Kasmír Újdelhi ellenőrizte részén április 22-én elkövetett, 26 halottal járó, turisták ellen elkövetett terrortámadás után újult ki ismét a feszültség. India meggyőződése, hogy a támadást egy Iszlámábád által támogatott fegyveres csoport követte el, ami a pakisztáni kormány tagadni próbál.

Egy pakisztáni katona áll a megrongálódott Bilal-mecset előtt, miután egy indiai légicsapás eltalálta Muzaffarabadban 2025. május 7-én
Pakisztáni katona a megrongálódott Bilal-mecset előtt, egy indiai légicsapás után Muzaffarabadban 2025. május 7-én
Kép: Reuters

Ahmad Sarif altábornagy, a pakisztáni hadsereg szóvivője az ARY News helyi hírtelevíziónak nyilatkozva arról beszélt, hogy a rakétákat indiai területről indították. Sehbaz Sarif pakisztáni miniszterelnök helyi idő szerint szerda kora reggel összehívta a nemzetbiztonsági bizottságot. Kijelentette, hogy Pakisztánnak minden joga megvan arra, hogy kemény választ adjon az India általi háborús cselekményre, s valóban erős válasz érkezik.

– A pakisztáni nemzet és a fegyveres erők nagyon is jól tudják, hogyan kell elbánni az ellenséggel - tette hozzá. 

A pakisztáni hadsereg legfrissebb adatai szerint az indiai csapatok támadásának következtében 26 civil halt meg és 46-an megsebesültek – írja a Reuters . Az indiai rendőrség közlése szerint a pakisztáni válaszcsapásokban Kasmírban 10 ember halt meg és 48-ra emelkedett a sebesültek száma.

Az indiai hadsereg X-oldalán mindössze annyit írt, hogy „az igazságszolgáltatás megtörtént”.

Tanulságos teszt volt

Jelenleg India jóval erősebb és Pakisztán jóval gyengébb gazdaságilag, viszont a védelmi képességek szempontjából nincs óriási különbség. Pakisztán ütőképessége a konvencionális és az atomfegyverek terén szinten lett tartva, így Indiával az erőviszonyok nem változtak. Pakisztáni állítás szerint lelőttek öt indiai vadászrepülőt, ebből 3 vadonatúj Rafale típusú (India ezt nem erősítette meg).

- Ha igaz, akkor a pakisztáni légvédelem ellátta a funkcióját és Indiának pedig tanulságos tesztként szolgált - mondta az Economxnak Byrappa Ramachandra a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója

Amiben különbözik a mostani helyzet a korábbiakhoz képest, az a nemzetközi környezet:

- Két oldalról is vannak komoly feszültségek. Egyik oldalról az Izrael-Irán, másik oldalról a Tajvan -Dél-Kínai tenger konfliktus, melyekben Kína és USA is főszerepet játszik. Nem tudni, ha eszkalálódik, akkor betagozódik-e valamelyik, vagy mindkettő mellé, ezáltal egy pánrégiós háborús övezet alakulhat ki India központtal - mondta a szakértő. 

A megosztott Kasmír és a légitámadások célpontjai
A megosztott Kasmír és a légitámadások célpontjai
Kép: Getty Images / Anadolu

Közben mindkét ország átfogó, kölcsönös diplomáciai szankciókat is bejelentett, beleértve a vízumok visszavonását, ezzel gyakorlatilag megtiltva a határátlépést. Pakisztán 48 órára légtérzárat is elrendelt, ami a nemzetközi járatokra is érvényes.

A konfliktus esetleges eszkalálódása nem feltétlenül érdeke egyik félnek sem, ám mindkét oldalon akadnak egyéb szempontok is: 

- Valóban gazdasági, társadalmi, vagy más belpolitikai problémák nem indokolják ezt indiai oldalról, kivéve azt a tényt, hogy India szeretne többet költeni védelemre, mert nem csak Pakisztán a kihívója, hanem Kína is. 

Mivel Kína extrém fegyverkezési menetben van, ezért India nem akar túlságosan alulmaradni

- mutat rá Byrappa Ramachandra. A kutató úgy véli, pakisztáni oldalról is hasonló az indok, mert nagy gazdasági nehézségekkel küzdenek, ennek ellenére 18 százalékkal akarják növelni a katonai kiadásaikat. Nem véletlen, hogy a konfliktus miatt az ellenzéki oldal is gyorsan beleegyezett a költségvetési tétel növelésébe.

Ami viszont még ennél is súlyosabbnak tűnik, hogy Narendra Modi indiai miniszterelnök a megtorlás előtti napon már figyelmeztetett, hogy elzárják a víz útját Pakisztánba - ennek nyomatékául már fel is függesztették az Iszlámábáddal kötött, amúgy évtizedeket megélt vízmegosztási szerződést. Az Indus-egyezmény szabályozza az Indus folyó és mellékfolyói vizének elosztását és felhasználását, amelyek Pakisztán öntözéses mezőgazdaságának és vízerőműveinek 80 százalékát táplálják. 

. A Lower Jhelum Hydel Power Project (LJHP) egy 105 MW-os vízerőmű, amely az indiai Dzsammuban és Kasmírban, a Jhelum folyón található.
. A Lower Jhelum Hydel Power Project (LJHP) egy 105 MW-os vízerőmű, amely az indiai Dzsammuban és Kasmírban, a Jhelum folyón található.
Kép: Getty Images / NurPhoto

Alapvetően történelmi és persze földrajzi okai vannak, hogy India - legalábbis elméletben - képes lehet arra, hogy az Indust és számos mellékfolyóját gátakkal víztározókba terelje, és a későbbiekben kénye-kedve szerint szabályozgassa a Pakisztánnak jutó vízmennyiséget. Az talán megnyugtató, hogy szakértők szerint ezt nem lehet néhány homokzsákkal kivitelezni, bármilyen biztonságos vízelterelési infrastruktúra kiépítése, a jelenlegieken túl, éveket, sőt évtizedeket vehet igénybe. Ráadásul a most felfüggesztett egyezmény 65 éven keresztül csak olyan vízerőművek építését tette lehetővé, amelyek nem rendelkeznek jelentős tározóval vagy gátakkal a Pakisztán felé haladó három nagyobb folyón.

Ám azt a Krím példájából mindenki tudhatja, hogy egy édesvíz-csatorna elzárása akár évekig tartó háborúkhoz is vezethet - Pakisztánban pedig egyenesen humanitárius katasztrófához. 

Egy névtelenséget kérő, magas rangú pakisztáni biztonsági tisztviselő a Guardian tudósítása szerint azt állította, hogy India már egy ideje tervezi a szerződésből való kilépést, és a kasmíri támadást ürügyként használja fel. „Nem ülhetünk tétlenül, és hagyhatjuk, hogy India ezt megtegye” – mondta, a nemzetközi közösségnek is szerepet kell vállalnia.

- India nem kereste ezt a lehetőséget, de ha helyzet kínálta kihasználta. Az északi területeken nagy vízhiány van, kimondottan a Gudzsarát tartományban - ahol Modi korábban tartományi vezető volt - mondta kérdésünkre a Külügyi Intézet szakértője, hozzátéve, hogy vannak tervek csatornaépítésre az északi folyók és ezek között területek között. Ez lehet a jó alkalom a szerződés felmondására és a folyóvíz átirányítására indiai részről.

Donald Trump amerikai elnök reményét fejezte ki, hogy az India és Pakisztán közötti konfliktus „hamarosan véget ér”. „Ez nagyon bosszantó. Most tudtuk meg ezt. Szó szerint csak akkor hallottam róla, amikor beléptünk az Ovális Irodába” – fejtegette az újságíróknak a Fehér Házban. Marco Rubio amerikai külügyminiszter azt nyilatkozta , hogy szorosan figyelemmel kíséri az India és Pakisztán közötti helyzetet, és reméli, hogy a katonai konfliktus gyorsan véget ér. Hozzátette, hogy a Külügyminisztérium továbbra is együttműködik India és Pakisztán vezetésével a békés megoldás elérése érdekében. 

- Ha a múltat nézzük a két ország között, számtalan hasonló feszültség volt, de nem
mindegyik fajult háborúvá. 

Ha még két hét múlva is adok-kapok lesz, akkor tudjuk, más
szereplők is vannak mögötte, és ez a helyzet egy tesztelés az indiai katonai képességek szintjéről. 

- Ha így van akkor sajnos ez a konfliktus egy nagyobb játszma kezdete lehet - összegzett az Economxnak Byrappa Ramachandra. A nagy kérdés persze, hogy ekkora veszélyeket tartogat, hogy két szomszédos atomhatalom feszült egymásnak. A térség szakértője szerint miközben a pakisztáni retorikának ezen a területen nincsenek tabui, India egyelőre fegyelmezetten áll a nukleáris fegyver kérdéséhez. Azonban azt kizárná, hogy Kína vagy az Egyesült Államok hagyná elfajulni a konfliktust.