Lengyelország kérésére a lengyel légtér orosz megsértése miatt összehívják az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését – közölte a varsói külügyminisztérium az X-en.

A bejelentést azt követően tették, hogy szerdára virradóan egy Ukrajna elleni orosz légitámadás közben keleti irányból berepült Lengyelország légterébe másfél tucat légi eszköz. Donald Tusk kormányfő szerdán a szejmben közölte: a tárgyak jelentős része Fehéroroszország légteréből repült be Lengyelországéba.

Az első jelentések szerint 19 alkalommal sértették meg a lengyel légteret. Az orosz drónok nagy részét lelőtték, maradványaikat a következő napokban sikerült megtalálni. 

Marcin Przydacz, az Elnöki Nemzetközi Politikai Hivatal vezetője a Radio Zetnek nyilatkozva annyiban pontosított, hogy információink szerint összesen 21 drón lépte át a határt, köztük akadtak olyanok is, amelyek néhány másodpercig tartózkodtak csak a lengyel légérben, majd visszafordultak. 

Donald Tusk miniszterelnök a Védelmi Tanács ülésén
Donald Tusk miniszterelnök a Védelmi Tanács ülésén
Kép: Getty Images / NurPhoto

Karol Nawrocki államfő csütörtök délelőtt a nyugat-lengyelországi Poznan-Krzesinyben működő 31. taktikai légibázison találkozott a pilótákkal, és ott elmondott beszédében egyértelműen orosz provokációnak nevezte az előző nap történteket.

Ezek a légtérsértések próbára tették Lengyelország reagálási képességeit, ezen belül a politikusokét, az államfőét és a miniszterelnökét, valamint a NATO-n belüli cselekvési mechanizmust is

– vélekedett Nawrocki. Hozzátette:

Lengyelország átment ezeken a teszteken.

Rafal Leskiewicz, az államfő szóvivője csütörtök reggel az RMF FM kereskedelmi rádióban beszámolt arról, hogy az elnök az incidensről előző este telefonon beszélt Donald Trump amerikai elnökkel. Trump biztosította őt afelől, hogy az Egyesült Államok támogatja a védelem megerősítését a NATO keleti szárnyán, és ismét elmondta, hogy Lengyelországban maradnak az odatelepített amerikai katonák – mondta Leskiewicz. 

Közben kiderült, hogy a Lengyelország felett lelőtt orosz drónok állítólag a Rzeszów-Jasionka repülőtér felé tartottak, amely kulcsfontosságú logisztikai központ az Ukrajnának nyújtott segélyek szállításában – értesült a német sajtó. A Spiegel beszámolója szerint legalább öt drón célozta meg a lengyel–ukrán határ közelében fekvő repülőteret, ahol két német Patriot légvédelmi rendszer állomásozik. A nagyszabású támadás éjszakáján az orosz drónok nemcsak a lengyel, hanem a litván légteret is megsértették a Welt szerint .

A légtérsértések miatt Nawrocki kezdeményezésére csütörtök este összeült a legfontosabb lengyel politikai vezetőkből álló tanácsadó testület, a nemzetbiztonsági tanács (RBN). A tanácskozás elején az elnök szorgalmazta a lég- és rakétavédelmi beruházások növelését és a polgári védelem fejlesztését is. A közvéleményt pedig figyelmeztette , hogy ne dőljön be az orosz dezinformációnak, amely szerda óta azt sugallja, hogy a lengyel légteret támadó drónok ukránok voltak.

Az összes rendelkezésemre álló információ alapján ez egyszerűen hazugság

- hangsúlyozta Nawrocki.

A Lengyel Légiközlekedési Hatóság (PAZP) csütörtökön közölte: a fegyveres erők kezdeményezésére, állambiztonsági okokból korlátozzák a légiközlekedést a fehérorosz és az ukrán határ menti övezetben mintegy 3000 méteres magasságig. Az intézkedés már szerdán késő este hatályba lépett, és december 9-ig érvényben marad. Az érintett övezetben napnyugtától napkeltéig teljes repülési tilalom van érvényben, csak a lengyel és a szövetséges katonai gépek kivételek. Emellett a zónában a nap 24 órájában tilos a pilóta nélküli civil gépek reptetése. Nem katonai kis repülőgépek napközben csak akkor repülhetnek be a zónába, ha rádióval és radar-válaszjeladóval vannak felszerelve.

A támadás egyetlen pozitívuma: a politika összezárt


– Az Orosz Föderáció Lengyelország legnagyobb ellensége, és az egyetlen pozitívum, ami ebből származik, paradox módon az, hogy ez a lengyelellenes fellépés valahogy integrálta a lengyel politikai színteret – mondta Sławomir Cenckiewicz a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetője a TVN24 beszámolója szerint, hozzátéve, hogy a dróntámadások nyomán folyamatban lévő viták „lényegében megszűntek”. 

Tűzszerészek drónt vizsgálnak a becsapódás helyszínén, a kelet-lengyelországiCzosnowkában
Tűzszerészek drónt vizsgálnak a becsapódás helyszínén, a kelet-lengyelországi Czosnowkában
Kép: AFP

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívása annak a jele, hogy Lengyelország egyértelmű nemzetközi szolidaritást vár. A szakértők hangsúlyozzák, hogy ez nem csupán egy ország, hanem az egész észak-atlanti szövetség biztonságának kérdése. A lengyel légtér megsértése a NATO határainak megsértését jelenti.

Az ilyen orosz akciók célja a Nyugat reagálási képességeinek tesztelése. A gyakorlatban a régióban

a szorongás szítására és a légvédelmi rendszerek korlátainak bemutatására is szolgálhatnak.

A dróntámadásokat különösen nehéz felderíteni és semlegesíteni. Másodpercek alatt képesek belépni és elhagyni egy másik ország területét, ami megnehezíti a fenyegetés mértékének egyértelmű felmérését.

A szakértők hangsúlyozzák, hogy az ilyen intézkedések további beruházásokat igényelnek a légvédelmi rendszerekbe, és fokozottabb együttműködést a NATO-n belül. Minden egyes ilyen jellegű incidens csökkenti a polgárok biztonságérzetét, és növeli a hatóságokra nehezedő nyomást, hogy határozott intézkedéseket hozzanak.

Miért küld Oroszország drónokat Lengyelország fölé? – teszi fel a kérdést a lengyel Gazeta Prawna és meg is válaszolja: a drónok kulcsfontosságú eszközök a hibrid hadviselésben, felderítő és támadó célokra egyaránt használhatók. Lengyelország elleni bevetésük kísérlet lehet Ukrajna szövetségeseinek elszántságának gyengítésére, és azt demonstrálhatja, hogy még a NATO-országok sem teljesen biztonságban – írja a lap.

Ráadásul Moszkva nyilván tudatában lehet, hogy az ilyen incidensek belső feszültségeket generálnak, mivel a társadalom egyértelmű válaszokat vár: Lengyelország képes-e megvédeni magát, és milyen intézkedéseket tesznek a hatóságok a hasonló helyzetek jövőbeni előfordulásának megakadályozása érdekében.

Orbán Viktor is megszólalt a lengyel dróntámadásról

A miniszterelnök teljes szolidaritását fejezte ki Lengyelországgal a dróntámadás miatt, igaz kicsit maga felé is hajlott a keze.  A Kossuth rádióban ezt pénteken megismételte >>>

Az újság szerint a ENSZ Biztonsági Tanácsának ülése egy nagyobb diplomáciai offenzíva kezdetét jelzi Lengyelország részéről. A kormány nemcsak nyilvánosságra akarja hozni az ügyet, hanem konkrét – politikai és katonai – támogatást is szeretne szerezni.

Amikor Radosław Sikorski miniszterelnök-helyettest és külügyminisztert az RMF FM rádióban arról kérdezték, hogy mit szeretne elérni az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülésén, azt mondta, hogy a cél az, hogy „felhívják az egész világ figyelmét erre a példátlan orosz dróntámadásra, amelyet nemcsak az ENSZ, hanem az Európai Unió és a NATO tagállama ellen is elkövettek”.

„Korábban már felszólaltam az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt, és azt hiszem, hogy visszhangra talált. Az érveink meggyőzőek voltak” – tette hozzá Sikorski aki pénteken épp KIjevben tartózkodik, így az ENSZ BT-ben nem ő, hanem hanem helyettese Marcin Bosacki szólal fel. 

A külügyminisztérium vezetője felidézte, hogy Lengyelország szerdán kérte a szövetségesek közötti konzultációk megkezdését a NATO 4. cikkelye alapján , ami – megjegyezte – történelmileg már megtörtént Törökország esetében az iraki háború vagy a szíriai polgárháború idején, amikor a szövetség megerősítette légvédelmi és rakétaelhárító képességeit.

– Ezúttal nemcsak ezen képességek megerősítését követeljük, beleértve a drónok elleni képességeket is, hanem azt is, amit Donald Trump mondott, azaz szankciók bevezetését Oroszországgal szemben és Ukrajna támogatásának növelését – mondta a lengyel diplomácia vezetője.

A Biztonsági Tanács az Egyesült Nemzetek hat fő szervének egyike. A BT elsődleges felelősséget visel a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért. A Közgyűléshez hasonlóan szankciókat is kivethet a tagállamokkal szemben - más kérdés, hogy történetesen Oroszország és Kínai is a tagja.