Az ausztrál marhahús felváltotta az amerikai ellátást Kínában, mióta Donald Trump elnök visszatért a Fehér Házba. A változás több száz millió dollárt érint, ami az előző évektől eltérően, most nem az amerikai marhahúspiachoz, hanem Ausztráliába vándorol – írja a Reuters.

Mióta Donald Trump visszatért a hatalomba, az Egyesült Államok egyéb mezőgazdasági exportja is visszaesett Kínába, amely világ legnagyobb élelmiszer-importőr országa. Csak a szójabab esetében az amerikai gazdák több milliárd dollár értékű szállítmányt veszítettek el a jelenlegi betakarítási időszakban.

Az amerikai marhahúsexport általánosan visszaesett az elmúlt években, mivel a szárazság miatt csökkent az ország szarvasmarha-állománya, ami a termelés visszaesését és az árak rekordmagasságát eredményezte. A Kínával folytatott kereskedelem visszaesése azonban sokkal hirtelenebb és szélsőségesebb volt.

A kínai kereskedelmi adatok szerint az Egyesült Államokból Kínába szállított marhahús értéke júliusban mindössze 8,1 millió dollárra, augusztusban pedig 9,5 millió dollárra esett vissza, míg egy évvel korábban ugyanebben a hónapban 118 millió, illetve 125 millió dollár volt.

Ausztrália pedig időközben felzárkózott. Kínába szállított marhahús értéke a márciusig tartó két évben havi 140 millió dollárról júliusban 221 millió dollárra, augusztusban pedig 226 millió dollárra emelkedett. Összességében április és augusztus közötti öt hónapban az Egyesült Államok Kínába irányuló marhahúsexportjának értéke 388 millió dollárral alacsonyabb volt, az előző két év átlagához képest. Ezzel egy időben az ausztrál szállítmányok értéke 313 millió dollárral magasabb volt.

Brazília, Kína legnagyobb marhahús-beszállítója is fokozta exportját az elmúlt hónapokban, de Ausztrália profitált belőle a legjobban, mert gabonával etetett marhahúsa hasonlít leginkább az amerikai termékekhez.

Folyik a fordított agyelszívás, és erről is Trump tehet?

Rohamosan nő azoknak a feltörekvő és Amerikában elismert kutatóknak a száma, akik már teljes állásban kínai kutatóintézeteknek dolgoznak. Az úgynevezett fordított agyelszívás jelensége miatt felmerül a kérdés: képes-e az Egyesült Államok bevonzani és megtartani a világ legkiválóbb tudósait?
Bővebben>>>

 

Kapcsolódó