Kötelező herevizsgálat, háborús jövőkép: történelmi döntés a hadsereg bővítéséről

Nem csitult, sőt, fokozódik a közfelháborodás arra a lépésre Németországban, hogy – dacolva a jelentős társadalmi tiltakozással – pénteken megszavazta a Bundestag az új katonai szolgálatról szóló törvényt. 

Eszerint jövőre minden 18 évnél idősebb férfinak ki kell töltenie egy kérdőívet a fegyveres szolgálat iránti érdeklődéséről, amit ha elmulasztanak, bírságot kapnak. A szigorú reform itt nem áll meg: a fiataloknak részt kell venniük egy átfogó orvosi vizsgálaton is, amiről már most rémhírek terjengenek. 

Ezzel pedig már be is kerülnek a sorozási rendszerbe, és ha az egyelőre önkéntes alapú szolgálatra nem jelentkeznek elegen, „nemzeti vészhelyzetben”

a parlament egyetlen tollvonással bárkit kötelezhet a haza védelmére, akár majd a nőket is. 

Emiatt Németország-szerte tüntetéshullámba kezdtek a fiatalok, akiket állításuk szerint a megkérdezésük nélkül használnának gyilkolásra a mértéktelenné vált háborús pszichózis jegyében.

Óriási pénzekkel hoznák be az önkénteseket

Az új jogszabály szorosan a Bundeswehr sarkára lép: az elsődleges szándék most az önkéntesek toborzása, és összességében az, hogy 2029-ig megduplázódjon a német hadsereg létszáma egy esetleges európai háború esetére Oroszországgal szemben. 

Ehhez feszes ütemtervet követnek: a Védelmi Minisztérium 2027-től félévente részletes jelentést ad a Bundestagnak az önkéntesek létszámáról. Ha a számok nem nőnek az elvárt ütemben, a parlament egyszerű határozattal kihirdetheti az úgynevezett „szükségleteken alapuló” sorkatonasági rendszert.

Ennek részleteit még pontosítják, de tulajdonképpen előszobája lesz a 2011-ben felfüggesztett kötelező szolgálatnak, dániai mintára akár szerencsejátékszerű sorsolással, amiről itt írtunk bővebben.

Az önkénteseket rengeteg pénzzel csábítják: az első naptól az alapfizetés havi nettó 2400 euró (~917 ezer forint) lesz, ami mellé járulékmentesség, adókedvezmény jár. Azok, akik legalább tizenkét hónapos szolgálatot vállalnak, akár 3500 euró (1,3 millió forint) támogatást kaphatnak a jogosítvány megszerzéséhez, ami teherautó esetén 5000 euróra (1,9 millió forintra) ugrik. 

A védelmi miniszter dagad az önbizalomtól

„Senkinek nem kell félnie. De az állam nem védi meg magát, azt az embereknek kell megtenni" – idézi a Welt a védelmi miniszter szavait a sikeres parlamenti szavazás után.

Boris Pistoriust az új rendszer elméleti atyjaként tartják számon, aki az előző, Scholz-kormány idején azzal az egész Európát megrázó kijelentéséről híresült el, miszerint

Vlagyimir Putyin legkésőbb 2030-ig lerohanja a kontinenst, illetve a NATO-országokat.

Pistorius azoknak a fiataloknak is üzent, akik pénteken országszerte az utcára vonultak – mégpedig „vendégül hívta” őket. Szerinte a tüntetések „egyébként fantasztikusak”, ám a kormány úgy tudja, hogy sokkal több fiatal német hajlandó felelősséget vállalni a hazáért, mint amennyit „a közvélemény egyes részei” el szeretnének hitetni.

A hírhedt herevizsgálatot sem ússzák meg

A nagy felháborodást most az váltja ki, hogy a végzős középiskolai diákok jövője megpecsételődött: a 2008-ban születettek orvosi vizsgálatai már jövőre elkezdődnek, az országos tesztelés pedig 2027 közepére várható, amikor körülbelül kétszázezer ifjoncnak lesz kötelező részt venni az alkalmassági szűrésen. 

Ez sokakban azt az érzést kelti, hogy lemondhatnak az egyéb terveikről a hazájukban, mert a politikusok döntésére nem lesz más, mint hogy fegyvert ragadhatnak, vagy elgondolkodhatnak az elvándorlás lehetőségein.

A besorozási folyamatról pedig még a szakértőknek is rossz emlékeik vannak. Például a Bundeswehr egyik alezredese a Morgenpostnak nemrég úgy emlékezett, hogy a mindenre kiterjedő eljárás „szörnyű élmény”.

– fogalmazott Falko Droßmann.

A lap szerint ezzel a katonai körökben hírhedtté vált herevizsgálatra utalt, ami lehetővé teszi a ráktól a sérvekig terjedő rendellenességek kimutatását, de emellett egyéb szűrővizsgálatok, például széklet- és vizeletvizsgálat, illetve különféle fizikai erőnléti tesztek is várnak az érintettekre. 

Diáktüntetők: nem fognak mindenbe beleegyezni

Márpedig a diákok bátor szervezettséggel, országos szinten szembe fordultak az új törvénnyel. Sajtóbeszámolók szerint mintegy 90 városban, köztük például Münchenben, Kemptenben, Nürnbergben, Erlangenben, Augsburgban is utcára vonultak pénteken – a tüntetések fő üzenete az volt, hogy hiába döntött a parlament, a fiatalok ellenállnak az életükbe történő beavatkozásnak, és az egyre elviselhetetlenebb háborús pszichózisnak. 

„A kormány inkább az oktatásba fektetné a pénzt a fegyverkezés helyett" – nyilatkozta egy tüntető az Augsburger Allgemeine tudósításában, egy másik pedig arról beszélt, hogy „nem fognak mindenbe beleegyezni”, és engedelmességre, gyilkolásra képezve nem akarják ágyútöltelékként végezni, főként, hogy "az idősödő politikusok úgy manipulálják a fiatalságot, mint a gyalogokat”. 

A szervezők már kilátásba helyezték, hogy a mozgalommá fejlődő ellenállás itt nem áll meg: a januártól életbe lépő új sorozási törvény ellen további tiltakozási akciókat terveznek. 

Emellett újabban csúcsra járnak az olyan civil szervezetek, amelyek a katonai szolgálat megtagadásának legális megoldásaiban segítik a német családokat.