Szerdán Varsóban már bíróság elé került az az ügy, amely az Igazságügyi Alap (Fundusz Sprawiedliwości) körüli kifizetéseket vizsgálja. Ez az alap eredetileg a bűncselekmények áldozatainak támogatására jött létre, a konzervatív PiS-kormány idején azonban – a vád szerint – politikai és világnézeti alapon osztogatták inkább a pénzeket.
A mostani eljárásba közvetlenül Ziobro nem kapott idézést, de a konstrukcióban, amelynek politikai és intézményi felelőse volt, nehezen tagadható az érintettsége.
Alapítványok, zloty-milliók, ördögűzők
A tárgyalásra invitált nevek közül az egyik legismertebb Michał Olszewski atya, a korábbi kormányhoz közeli katolikus médiabirodalom központi figurája. A paphoz köthető alapítványok és intézmények több millió zloty támogatást kaptak az Igazságügyi Alapból, hivatalosan társadalmi és prevenciós programokra. A korábban ördögűzőként is funkcionáló, egyébként katolikus prédikátort és két korábbi minisztériumi tisztviselőt a többi közt szervezett bűnszervezetben való részvétellel és költségvetési bűncselekményekkel vádolják. A paphoz tartozó alapítványnak 100 millió zlotyt (9,2 milliárd forintot) ítéltek oda, majd végül 66 milliót fizettek ki. És ezt most vissza is követelik.
A 400 oldalas vádirat alapján a bíróság most azt vizsgálja, hogy ezek a kifizetések összhangban voltak-e az alap rendeltetésével, illetve hogy a döntések mögött szakmai vagy politikai szempontok álltak-e. A vádirat szerint
a kedvezményezettek köre feltűnően egy irányba mutatott, miközben az áldozatsegítés klasszikus formái – mondjuk úgy – háttérbe szorultak.
A védelem nyilvánvaló politikai támadásról, a Tusk-kormányzat bosszújáról, boszorkányüldözésről beszél.
36 találka, állami milliárdok - egy ügy a sok közül
Bár Zbigniew Ziobro nem volt hivatalos a tárgyalóterembe, a neve végig ott lebegett az ügy felett. Az Igazságügyi Alap az ő minisztériuma alá tartozott, a támogatási rendszer átalakítása az ő hivatali idejében történt meg, és az ellenőrzési jogosítványok is a tárcánál összpontosultak. Arról nem beszélve, hogy Olszewski atya 36 alkalommal találkozott Ziobro akkori igazságügyi miniszterrel, a pályázat kiírása előtt.
Utóbbi közben szolidaritásra szólított fel a pappal és az egykori minisztériumi döntéshozókkal. Mondván, hogy az ítélet valószínűleg a „hatóságok politikai parancsának” szimpla végrehajtása lesz.
Waldemar Żurek főügyész tavaly novemberben tájékoztatta Włodzimierz Czarzasty, a Szejm elnökét arról a, hogy nem kevesebb, mint 26 bűncselekménnyel vádolják Zbigniew Ziobrot. Akkor már napirenden volt, hogy az ügyészség által hozott intézkedésekkel összefüggésben a Szejm megvizsgálhatja, hogy a volt igazságügyminisztert esetleg
alkotmányos felelősségre is lehetne vonni, a kifejezetten ezt a célt szolgáló az Állami Bíróság előtt.
A lengyel hatóságok szerint ugyanis az ilyen horderejű döntések nem születhettek volna meg politikai jóváhagyás nélkül.
Petíció, frakciók, félidős pánik
Az Igazságügyi Alap pere csak az első felvonás. Ha az Állami Bíróság elé kerül az ügy, az már nemcsak Ziobro személyéről, hanem az egész előző kormányzati időszakról szól majd. A házelnök időközben már jelezte: a parlamenti frakciók készen állnak az eljárás megindítására. Elindult a petícióhoz az aláírásgyűjtés is, amely kifejezetten Ziobro felelősségét feszegeti az igazságügyi rendszer átpolitizálásában és az alap pénzeinek kezelésében.
Donald Tusk kabinetje szerint ugyanakkor szó sincs a PiS-esek által emlegetett bosszúról, ám az előző ciklus intézményi gyakorlatait nem kívánják következmény nélkül hagyni. Hozzá kell tenni, hogy
a Tuskék a kormányzati ciklus kicsivel több mint a felén már túl vannak, mondjuk úgy, illene már valamit villantani a politikai felelősségre vonás terén.
Botrány ide vagy oda, a fizetést utalják
Közben külön ügy lett Ziobro jövedelme is. Lengyel sajtóhírek szerint a volt miniszter továbbra is megkapja a képviselői juttatásokat, miközben – akadályoztatása miatt – nem vesz részt a parlament munkájában. Ez Lengyelországban komoly közfelháborodást váltott ki, különösen azért, mert mindenki tudja, hogy Magyarországon tartózkodik.
A Szejm már vizsgálja a fizetése drasztikus csökkentésének vagy teljes befagyasztásának a lehetőségét: a számítások szerint akár 150 ezer zloty eshet ki Ziobro esetében. Itt éves szinten egyébként nagyjából 15 millió forintról van szó, ennyit keres egy átlag lengyel alsóházi képviselő. Itt talán érdemes megjegyezni, hogy a magyar országgyűlési képviselők éves jövedelme jóval magasabb, mint a lengyel Szejm képviselőké – akár másfélszer-kétszer nagyobb is lehet.
Magyarországi menedék, lengyel düh
Ziobro eközben feleségével együtt Magyarországon tartózkodik - ezt ő maga ismerte el a napokban. Ehhez persze a magyar kormány hathatós közbenjárása is kellett, amely egy jogszabály-módosítással tágította a politikai védelem lehetőségét, amely gyorsított eljárásban biztosíthat védelmet külföldi személyeknek és persze politikusoknak. Szigorúan ügyelve arra, hogy Ziobrót egyszer se nevezzék meg sehol. Az időközben megszületett hivatalos indoklás szerint politikai üldöztetés esetén jár a védelem, a lengyel kormány azonban ezt vitatja. Álláspontjuk szerint Ziobro ellen nem nézetei, hanem konkrét döntései és pénzügyi felelőssége miatt indultak eljárások, Magyarország pedig akadályozza a lengyel igazságszolgáltatás munkáját.
A magyar döntésről Lengyelországban értelemszerűen kevesen gondolják, hogy menekültügyi problémáról van szó, sokkal inkább politikai védelemről, politikai szövetségesek megsegítéséről. A TVN24 korábban több politikust is idézett, aki szerint elfogadhatatlan, hogy egy uniós tagállam „biztonságos menedéket” nyújtson egy olyan politikusnak, aki ellen a saját országában eljárás folyik.
A Rzeczpospolita elemzése arra is felhívta a figyelmet, hogy a mostani ügy nem előzmények nélküli: Magyarország korábban már adott menedékjogot egy másik lengyel politikusnak, Marcin Romanowskinak, aki szintén Ziobro köréhez tartozott, és szintén pénzügyi visszaélések gyanúja miatt került bajba hazájában.