Amerikai stratégiai szakértők számításai szerint 2022 februárja óta Oroszország és Ukrajna együttes katonai vesztesége megközelíti az 1,8 millió főt. Ebbe nemcsak a halottak, hanem a sebesültek és az eltűntek is beletartoznak. A becslések szerint az orosz oldalon akár 1,2 millió főre rúghat a veszteség, míg Ukrajnában 500–600 ezer katona eshetett ki a harcból.
A halálos áldozatok száma önmagában is sokkoló: Oroszország esetében több százezer elesettről, Ukrajnánál százezres nagyságrendről beszélnek a szakértők. Ezek azonban csak becslések, mivel egyik fél sem közöl átlátható, ellenőrizhető adatokat.
Az orosz veszteségek valós mértékét jól jelzi egy kevéssé ismert, de beszédes fejlemény: 2024 közepe óta az orosz katonai egységek tömeges pereket indítottak, hogy az eltűntként nyilvántartott katonákat hivatalosan halottnak nyilvánítsák. 2025 decemberére körülbelül 90 ezer ilyen eljárás zajlott le, ám azt továbbra sem tudni, hány olyan katona szerepel még eltűntként a nyilvántartásokban, akik valójában már meghaltak. Eközben a nem túl közismert UALosses projekt rendre közzétesz információkat az ukrán oldalon eltűnt személyekről. A lista jelenleg körülbelül 85 ezer elhunyt nevét tartalmazza.
A szakértők szerint ez azt jelenti, hogy
a hivatalos számok szisztematikusan alulbecsülhetik az orosz és az ukrán veszteségeket is, miközben a háború intenzitása nem csökken érdemben.
A teljes körű háború immár majdnem négy éve tart, és ha a jelenlegi trendek folytatódnak, az összesített áldozatszám hónapokon belül átlépheti a kétmilliós határt is.
Mindez éles kontrasztban áll azzal a narratívával, amely szerint Oroszország mindössze egy „különleges katonai műveletet” hajt végre, és rendre ukrajnai konfliktusról beszélnek a Kreml megszólalói.
A számok inkább egy elhúzódó, ipari léptékű háborúról árulkodnak, amely a 21. század egyik legsúlyosabb tragédiája.
Moszkvába hívják az oroszok Zelenszkijt, hogy tárgyaljon Putyinnal
Jurij Uszakov, az orosz elnök tanácsadója szerint Donald Trump arra tett javaslatot, hogy fontolják meg Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij találkozójának lehetőségét. Úgy látja azonban, hogy az orosz elnöknek ez már többször is az eszébe jutott. >>>Decemberben Vlagyimir Putyin orosz elnök a Civil Társadalom és Emberi Jogok Fejlesztéséért felelős Tanács ülésén kijelentette , hogy az Oroszországi Föderáció végig fogja vinni a különleges katonai műveletet, és el fogja érni a kitűzött célokat.
Oroszország állandó ENSZ-képviselője, Vaszilij Nyebenzja erre ráerősítve kijelentette, hogy Oroszország céljai világosak, de a diplomácia útját részesíti előnyben. Ám szerinte az orosz fél továbbra sem lát ehhez komoly előfeltételeket az „európai héják felforgató cselekedetei” miatt.
„Eluralkodott a háborús fanatizmus”
Szijjártó Péter csütörtökön Brüsszelben lényegében ugyanarra a következtetésre jutott, mint Moszkva. A külügyminiszter az uniós külügyi tanács ülése után arról beszélt: most először nyíltan kimondták, hogy az Európai Unió nem áll készen a békére, vagyis szerinte a közösség a háborút választja a békével szemben.
Szijjártó szerint Brüsszelben „teljesen eluralkodott a háborús fanatizmus”, és az ülésen nyíltan beismerték, hogy több tagállam nem békét akar, hanem háborúzni. Úgy fogalmazott: miközben az Egyesült Államok elnöke szerinte komoly erőfeszítéseket tesz a béke érdekében, ezek legnagyobb akadálya maga az Európai Unió, amely a háború további eszkalációja felé halad.
A döntés Brüsszelben tehát megszületett, az Európai Unió a háborút választja a békével szemben (…) Ennek nyílt kimondása ma először történt meg
A magyar külügyminiszter külön bírálta, hogy újabb és újabb százmilliók és milliárd eurók kerülnek szóba Ukrajna további támogatására, fegyvervásárlásokra és az energiarendszer finanszírozására, miközben az európai gazdaság versenyképessége romlik. Élesen ellenezte azt is, hogy az EU Ukrajnába helyezze át katonai kiképző misszióját, mert szerinte ez közvetlen katonai konfrontációhoz Oroszországgal, végső soron akár világháborúhoz is vezethet.