Öt jelölt neve szerepel a vasárnapi belarusz elnökválasztás szavazólapján, ez az elmúlt 31 évben is így volt, de mindig ugyanaz volt a nyertes, Aljakszandr Lukasenka. Az 1994 óta hatalmon lévő elnök arra szólította fel az embereket, hogy utasítsák el a többi jelöltet a választáson. A 70 éves Lukasenka olyan vezetőnek mondta magát, aki túlságosan elfoglalt a nemzetért ahhoz, hogy választási kampányban vegyen részt – mondta a múlt héten gyári dolgozóknak. Nincs is olyan utódjelöltje, aki leválthatná – írta meg a Reuters.

Aljakszandr Lukasenkát a 2020-as választás után a tömegtüntetések kis híján elsöpörték a hatalomból, amikor a nyugati kormányok támogatták az ellenzék azon állítását, miszerint meghamisította az eredményeket, és ellopta jelöltje, Szvjatlana Cihanuszkaja szavazatait.

Lukasenka hol elfogadta, hol elutasította Európa utolsó diktátorának bélyegét.

A belarusz elnök az elmúlt hónapokban néhány ellenzéki politikust kiengedett a börtönből, hogy kedvezzen a Nyugatnak, de emberjogi csoportok emlékeztettek arra, hogy Lukasenka emberei tiltakozók tízezreit vették őrizetbe, és az ellenzék összes vezetőjét bebörtönözték vagy száműzetésbe kényszerítették. Bár Luksenka tagadja, hogy politikai foglyok lennének az országában, a Vjaszna (Tavasz) emberi jogi csoport szerint körülbelül 1250-en raboskodnak nézetik miatt. Az ellenzék üdvözli ezeket a fejleményeket, de még többen vannak börtönben, és a letartóztatások folytatódnak. 

A vasárnapi szavazás egyébként olyan országban zajlik, ahol a független médiát betiltották és blokkolták. 

Ivan Kravcov, az ellenzék száműzetésben működő koordinációs tanácsának titkára elismerte, „az emberek többsége számára a túlélés van a napirend első helyén, nem a politika." Mint mondta, a prioritások megváltoztak. 2020-ban az emberek a kampányt valódi lehetőségként fogták fel a hatalom megváltoztatására. Most a száműzetésben élő ellenzéki vezetők néha azért küzdenek, hogy felszínen maradjanak – tette hozzá.

Szvjatlana Cihanuszkaja, a litvániai Vilniusi Egyetem akadémikusa szerint a négy alternatív választási jelölt nem merte kritizálni az elnököt, ezért nem is lehet őket valós ellenfélnek tekinteni. „Csak játszanak ebben a kampányban. Nem versenyeznek Lukasenkával" – mondta egy telefonos interjúban.

Lukasenkának komoly kihívásokkal kell szembenéznie a Moszkvával és a Nyugattal fenntartott kapcsolatokban.

Vlagyimir Putyin orosz elnök közeli szövetségeseként engedélyezte Moszkvának, hogy 2022 februárjában Belarusz területéről indítson támadást Ukrajna elleni inváziójához – és ennek árát nyugati szankciók formájában fizette meg. 

Politikai elemzők arra számítanak, hogy Lukasenka nézetei enyhülni fognak Európával és az Egyesült Államokkal kapcsolataiban, és megpróbálja elérni a szankciók feloldását.

Az oroszok benyomták a pánikgombot: valakik készülnek valamire Lukasenka ellen

Méghozzá a 2025. január 26-i elnök-(újra)választás előtt. Ráadásul Moldovában a NATO is készül valamire. Az orosz külügyi szóvivő szerint, ha azt a pénzt, amit a Nyugat az ukrajnai háborúra költött, befektették volna Ukrajnában, az ország mostanra több ágazatban is világelső volna. Erről itt olvashat többet >>>