Még egy hét sem telt el, hogy Donald Trump bejelentette Vlagyimir Putyinnal tervezett budapesti találkozóját, a villámgyorsan összehozott békecsúcs ötlete máris kudarcba fulladt.

Az amerikai elnök szerdán aztán közölte, miután tárgyalt Mark Ruttéval, a NATO főtitkárával,

Kapcsolódó

úgy érzi, hogy a találkozó most nem hozná meg az elvárt eredményt.

Töröltük a találkozót Putyin elnökkel, nem érezzük helyénvalónak. Nem vinne bennünket oda, ahova jutni akarunk, így töröltem. A jövőben fogjuk megtartani – fogalmazott az amerikai elnök.

Donald Trump azt is elmondta, hogy hosszú megfontolás után hozta meg a szankciós döntést két nagy orosz olajvállalat ellen, aminek célja, hogy a háború lezárását elősegítse. A büntetőlépések hatályát illetően kijelentette: reméljük, hogy nem lesznek életben túlságosan hosszú ideig, reméljük, hogy a háború lezárul.

Szerdán Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter jelentett be két meghatározó orosz olajipari nagyvállalat, a Rosnyeft és a Lukoil ellen szankciót.

Donald Trump újságírói kérdésre megismételte, hogy az Egyesült Államoknak nincs szándékában nagy hatótávolságú Tomahawk rakétákat Ukrajna rendelkezésére bocsátani. Érvként azt említette, hogy a Tomahawk kezelésének elsajátítása legkevesebb hat hónap, de inkább egy év intenzív kiképzést igényel, és hangsúlyozta, hogy nagyon összetett eszközökről van szó. Az egyedüli mód, hogy a Tomahawkot kilőjék az, hogy mi indítjuk el, mi pedig ezt nem fogjuk megtenni – jelentette ki az amerikai elnök, hozzáfűzve, hogy az Egyesült Államok nem fog másokat kiképezni a rakéta használatára.

Minden jel szerint ez az először nagyon sikeresnek értékelt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és amerikai kollégája, Marco Rubio között kedden lezajlott telefonhívás törte meg a békemissziós lendületet. Lavrov azzal hűtötte le a kedélyeket, hogy

Moszkva céljai világosak, semmit nem változtak az évek során, és egyáltalán nem érdekelt egy olyan tűzszünetben, aminek nem ő diktálja a feltételeit. 

Miközben a világ és különösen Orbán Viktor magyar miniszterelnök a békecsúcs időpontjára várt Reuters információi szerint Oroszország egy zárt, „non-paper” kívánságlistát küldött az Egyesült Államoknak Ukrajnával kapcsolatos követelésekkel. A mihez tartás végett 
Moszkva megismételte azt a követelését, hogy ellenőrzést vezessen be az ún. Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok teljes területe felett - persze a többi között.

Ez természetesen ismét azt jelentené, hogy Ukrajna kénytelen lenne újabb területeket feladni, köztük a szinte bevehetetlen donyecki erődvárosokat is - ami jelen helyzetben talán mondani sem kell, hogy miért vállalhatatlan feltétel az ukránok számára. Ráadásul Trump elképzeléseivel sincs összhangban, aki éppen most azon az állásponton van, hogy fagyasszák be a frontvonalat ott, ahol jelen pillanatban van. 

Ha valaminek vannak nagymesterei a Kremlben az a lebegtetés.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes arról beszélt, hogy nem látja akadályát Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozójának, és hogy folytatódnak a tervezett budapesti csúcstalálkozó előkészületei.

„Úgy gondoljuk, hogy a lényegre kell koncentrálnunk, és arra kell összpontosítanunk erőfeszítéseinket – ezt tesszük a kapott utasításoknak megfelelően. Az ütemtervek, a formátumok és a lépések sorrendjének kérdései nagyrészt másodlagosak a tartalomhoz képest. Ezért folytatjuk a felkészülést.” - fűzte hozzá Rjabkov, jelentsen ez bármit is Kreml-nyelven.

Hasonlóan fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök is, aki még nyilvánvalóan bizakodik benne, hogy nem úszott el teljesen a békecsúcs lehetősége, amire bizony komoly aduászként tekinthet a már ezerrel pörgő választási kampányban.

Szijjártó Washingtonban. A békecsúcs előkészületei folytatódnak. Az időpont még mindig bizonytalan. Ha eljön az ideje, megrendezzük.

- írja a Facebookon, ám már láthatólag inkább a közelgő békemenetre helyezve inkább a hangsúlyt.

Ám elég sok minden utal arra, hogy még ennek nincs itt az ideje. Amikor Dmitrij Peszkovot, a Kreml szóvivőjét arról faggatták szerdán, hogy felvették-e a kapcsolatot a magyarokkal, netán egyeztet-e már egymással Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor telefonon, Peszkov azt mondta,

hogy az nincs napirenden.

Kedden Trump azt mondta, hogy nem akar egy „elpazarolt találkozót”, ám utalt arra is, hogy további fejlemények lehetnek, és hogy „a következő két napban értesíteni fogjuk Önöket”.

Az nagyjából már most borítékolható, hogy a csúcs esetleges elmaradásáért Moszkva egészen biztosan nem fogja magára húzni a felelősséget.

Mi több, Putyinék számára az a legideálisabb opció, ha más dobja be a törülközőt.

A hírek szerint Donald Trump külügyi tanácsadó testületében messze nem vol összhang abban, hogy miként kezeljék Putyint vagy úgy általában az orosz-ukrán háborút. Trump személyisége mellett talán ez lehet az oka annak, hogy napról-napra változik, hogy épp Ukrajna kap piros pontot, vagy Oroszország egy jutalomfalatot. Rossz nyelvek szerint leginkább az képviseli, amit utoljára hall, vagy amiről utoljára meggyőzik. 

Igazi csiki-csukit játszik Trump a csúcstalálkozóval

Donald Trump két napon belül ígért döntést a Vlagyimir Putyinnal tervezett találkozót illetően, mert még mindig nem tudta eldönteni, van-e szükség rá. >>>

Ahogy a newstatesman.com cikke is rámutat Putyin feltehetően látja ezt nem túl kifinomult mintázatot, Trump hízelgésre való feltűnő fogékonyságával együtt. A legutóbbi, október 16-i telefonhívásuk után, amikor állítólag megállapodtak a budapesti találkozóban, Trump meg is jegyezte, hogy Putyin gratulált neki „a közel-keleti béke nagy eredményéhez”, amelyről állítása szerint „évszázadok óta álmodoznak”. Ezután rögeszméjévé válhatott, hogy „a közel-keleti siker receptje segíteni fog a az Ukrajna elleni háború befejezésében is.

Vlagyimir Putyin valószínűleg azt a tanulságot vonja le Trump mozgásából, hogy

nincsenek olyan tomahawkos ultimátumok a Fehér Ház részéről, amelyeket ne lehetne enyhíteni egy újabb lehengerlő telefonhívással, vagy egy újabb vállveregetős találkozó ígéretével.

A beígért budapesti csúcstalálkozó most már biztosnak tűnő elmaradása miatt vélhetőleg nem ejtenek krokodilkönnyeket sem Kijevben, sem pedig Brüsszelben. Habár a háború tovább húzódik, Ukrajna egyre inkább függ majd az európaiak támogatástól, ám ez Ukrajna szemszögéből még mindig jobb, mintha Volodimir Zelenszkijt egy újabb rossz kompromisszumra kényszerítenék a magyar fővárosban. 

Vlagyimir Putyin orosz elnök 2025. október 22-én Moszkvában videokonferencián keresztül felügyeli az ország nukleáris erői gyakorlását.
Vlagyimir Putyin videokonferencián keresztül felügyeli az ország nukleáris erőinek aktuális gyakorlatát, 2025. október 22-én Moszkvában
Kép: POOL / AFP, Alexander Kazakov

Kijev számára a legoptimistább forgatókönyv az, hogy Putyin túlzott önbizalma, amelyet Trump manipulálására való látszólagos képessége táplál, arra készteti majd, hogy túlfeszítse a húrt Donald Trump szemében és végre meggyőzze, hogy Putyin soha nem volt komolyan érdekelt a békében. Ahogy a lap írja, az európai diplomáciai ellentámadás már folyamatban van, hogy meggyőzze Trumpot arról, hogy Putyin végig kijátszotta őt, és meggyőzze, hogy

azzal, hogy újra és újra felmenti orosz kollégáját a felelősség alól, az a saját szeszélyes béketárgyalási erőfeszítéseit ássa alá. 

Ám van még egy szempont, az pedig az orosz elnöké. Habár az emberei lépten-nyomon hangoztatják, hogy továbbra is napirenden van a békecsúcs, minden más pletyka és találgatás, ám azt sietve mindig hozzáteszik, hogy gondos felkészülésre van szükség ez pedig időt vesz igénybe. 

„Meglehetősen megalázó Putyin számára, hogy egyáltalán el kell jutnia Budapestre ilyen tortúrákon keresztül. A repülési terv körüli felhajtás valójában rávilágít arra a tényre, hogy körözött bűnöző” – mondta egy szakértő a brit Metronak.

Mint ismert, az orosz vezető ellen több mint két éve van érvényben nemzetközi elfogatóparancs Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekmények miatt .

A cél, hogy 72 éves Putyint a hágai törvényszék elé állítsák, mivel személyes felelősség terheli azért, hogy ukrán gyerekeket csempésztek megszállt területekről Oroszországba .

Putyin vitathatatlanul a Nemzetközi Büntetőbíróság 21 éves történetének legbefolyásosabb célpontja, és a náci tisztviselők nürnbergi perei óta a legelismertebb vezető, akit hivatalosan háborús bűnökkel vádoltak.

A szakértő hozzátette: „bármennyire is próbálják az oroszok azt mondani, hogy ez egy teljesen jogellenes ítélet, ez bizony akadályozza a szabad mozgását, és egyre nyilvánvalóbbá teszi az orosz közvélemény számára, hogy az elnökük nem repülhet csak úgy oda, ahová akar.”

Erős a gyanú, hogy oroszok 

azért is halogatják a Trumppal való találkozójukat, hogy elkerüljék a háború teljes befejezését.

Ha az ukránok  - Trump kívánságának megfelelően - felajánlanák, hogy befagyasztják a harcokat a jelenlegi vonalakon, az azt is jelentené, hogy Oroszországnak el kell ismernie, hogy a lassan négy éves vérontás és egymilliós emberveszteség mellett sem voltak képesek magukhoz csatolni a négy régiót, amelyeket még az orosz alkotmányba is belefoglaltak. 

„Ha véget ér a háború, szembe kell nézni a leszerelt katonákkal, akik sehová sem kellenek, nincs hol dolgozniuk. A történik felpörgette az orosz háborús gazdaságot, hogy teljes munkaidős hadigazdaság van. Hogyan lehet a polgári termelésre áttérni?” - feszegette a kérdést a szakértő, hozzátéve, hogy „amíg a háború tart, fenntarthatja azt a látszatot, hogy az orosz gazdaság produktív és az ipari termelés magas, mert minden ennek a gépezetnek van alárendelve”.

Végső soron tehát sem Trump, sem pedig Putyin nem akar olyan találkozót, ami nem kecsegtet jelentős sikerrel. „Ha a találkozóra végül sor kerül, valószínűleg nem Budapesten fog sor kerülni” - teszi hozzá, hanem egy diplomáciailag semlegesebb helyen. Persze ha eljön az ideje.