Számokban is mérhető halálos veszélyt jelentenek az emberekre a klímaváltozás miatt mind gyakrabban megjelenő hőhullámok. A kontinenst június végén sújtó rendkívüli hőség nyomán az átlagosnál mintegy 10 ezer több halálesetet regisztráltak Európában.
A forróság elsősorban az idősebbekre jelentett veszélyt: a hőség miatt elhunytak döntő többsége, 9 ezer személy 65 év feletti volt - derül ki a EuroMOMO európai halálozásfigyelő rendszer legfrissebb adataiból.
A nyugat-európai országokat sújtó hőhullámok során júniusban több helyen is megdőltek a hőmérsékleti rekordok, és Belgiumban, Nagy-Britanniában, Franciaországban, valamint Spanyolországban az adatok alapján több ezer többlethalálesetet okozott a rendkívüli meleg.
Egy hétfőn közzétett brit tanulmány szerint csak Angliában és Walesben legalább 2700 ember vesztette életét a hőhullámok következtében.
A becslést az Imperial College London, a brit meteorológiai szolgálat (Met Office) és a London School of Hygiene and Tropical Medicine szakértői készítették időjárási adatok, klímamodellek és a korábbi hőhullámok többlethalálozását vizsgáló kutatások alapján.
Az Euronews által ismertetett tanulmányban a kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás egyre intenzívebbé és gyakoribbá teszi a hőhullámokat. Becslésük szerint a nappali csúcshőmérsékletek 3–4 Celsius-fokkal magasabbak voltak annál, mint amilyenek a globális felmelegedés nélkül lettek volna.
A kutatási modellek jól érzékeltetik, milyen komoly veszélyt jelentenek a klímaváltozás miatt bekövetkező szélsőséges hőhullámok az emberek egészségére és jólétére
– hangsúlyozta Lea Berrang Ford, a UKHSA Klíma- és Egészségbiztonsági Központjának vezetője.
Nem véletlen, hogy a brit kormány klímaváltozási tanácsadó testülete, a Climate Change Committee már tavaly arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Királyság nincs felkészülve a klímaváltozás következményeire.
A szervezet májusban közzétett jelentése szerint 2050-re a brit otthonok 92 százaléka túlmelegedhet. Ezért azt javasolták a kormánynak, hogy vezessen be maximális munkahelyi hőmérsékleti határértékeket, valamint fordítson több forrást a középületek – például a kórházak és az iskolák – légkondicionálására.
Az egészségügyi intézmények klimatizálása itthon is napirenden van. Kármán András pénzügyminiszter nemrég bejelentette, hogy a kormány 3,6 milliárdot fordít a kórházi klímaberendezések azonnali karbantartására, fejlesztésére. Hangsúlyozta, hogy a nagy hőségben a legkiszolgáltatottabbak azok, akik egészségügyi ellátásra szorulnak.
