Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Minden idők legnagyobb tőzsdei bevezetésével szó szerint és pénzügyileg is a csillagok felé tör a különc vállalkozó: részben a SpaceX június 12-re tervezett, amerikai Nasdaq tőzsdei bevezetés megabevételeinek köszönhetően Elon Musk intergalaktikus álmai valósággá válhatnak, amire hónapok óta intenzíven készül.
A vállalat weboldaláról kiderül, hogy Musk a SpaceX tőzsdei bevezetésével várhatóan összegyűlő, körülbelül 75 milliárd dollárt mely projektekbe kívánja befektetni.
Eszerint, miután részvényeket bocsátott ki 135 dolláros áron, először az űrben, akár a Holdon is építene mesterséges intelligencia adatközpontokat, mielőtt végül egy hihetetlenül ambiciózus Mars-küldetésb fogna.
Ez egy önellátó város létrehozásáról szól a vörös bolygón, amely több mint egymillió ember befogadására lehet alkalmas. A projekthez jelentős mennyiségű rakomány űrbe juttatására lesz szükség, számítások szerint naponta több mint tíz indítással több ezer újrafelhasználható rakéta és űrhajó szállít majd legénységet és felszerelést.
A filantróp nem viccel, hanem abszurd módon komoly elhatározása az, hogy kolóniát alapít a Marson. Ezért a SpaceX úgy hirdeti magát: „Lehet, hogy egy kicsit hideg van a Marson, de felmelegíthetjük” – idézi jelmondatát az Augsburger Allgemeine.
Megjegyzik: mivel a műholdas technológia jelentős szerepet játszik a katonai konfliktusokban.
a világ leggazdagabb vállalkozója a háború és a béke urává emelheti magát azzal, hogy eldönti, mely országok használhatják a nagy teljesítményű műholdrendszerét.
A németeknél azonban óvatosságra intenek: a Kaufbeuren vagyonkezelő például azt tanácsolja a SpaceX iránt érdeklődő befektetőknek, hogy először nyomás nélkül figyeljék meg a részvény teljesítményét a tőzsdei bevezetés után, és csak utána fontolják meg, hogy beleteszik-e a pénzüket.
Azzal indokolja, hogy a SpaceX tavaly elképesztő, 4,94 milliárd dolláros veszteséget könyvelt el 18,67 milliárd dolláros bevétel mellett. Ez pedig arra emlékeztet, amikor az ezredforduló előtti, feltörekvő tech-vállalkozók azt állították, hogy a veszteségek nem számítanak, csak a vízió, ám végül számos látványos csőd következett be.
