Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Ha elfogadják a szerb állampolgársági törvény módosítását, a világ különböző pontjain élő külföldiek is könnyebben juthatnak szerb állampolgársághoz és útlevélhez – akár úgy is, hogy soha nem jártak Szerbiában.
A javaslat szerint elegendő lehet, ha az érintett valamikor szerbnek vallotta magát. Emiatt sokakban felvetődik: vajon választási célokat szolgáló politikai manőverről van szó? - tette fel a kérdést a szerb Vreme portál.
A törvénymódosítást a szerbiai Szocialista Mozgalom képviselői terjesztették elő. Az új szabályok értelmében az állampolgárság megszerzésének egyik feltétele a „szerb nemzethez tartozás” lenne.
„Ennek igazolására különféle dokumentumok szolgálhatnak bizonyítékként, például valamely felmenő állampolgársági igazolása. Akár egy külföldi egyetemre való jelentkezéskor tett nyilatkozat is elegendő lehet, amelyben az illető szerbként határozta meg magát” – magyarázta a nyugdíjas jogászprofesszor, Vesna Rakić Vodinelić az N1 televíziónak.
Az indítvány szerint azok az új állampolgárok, akik szerb nemzeti hovatartozás alapján kapnák meg az állampolgárságot, de nem élnek Szerbiában, a nyilvántartásokban belgrádi lakosként szerepelnének. Ez vonatkozna leszármazottaikra és azok házastársaira is.
„Ez valóban egy kissé választási manipuláció-szagú. Ha valakit bejegyeznek az anyakönyvbe és állampolgárként nyilvántartanak, akkor már nem nehéz valamilyen módon lakcímet is szereznie. Ez Szerbiában viszonylag könnyen megoldható” – mondta a jogász.
Magyar példa
A portál az új indítvány kapcsán párhuzamot vont a magyarországi egyszerűsített honosítással. Felidézik, hogy 2011 óta több mint egymillió, Romániában, Szerbiában, Szlovákiában és Ukrajnában élő magyar kapott magyar állampolgárságot.
Emlékeztetnek arra, hogy Orbán Viktor volt miniszterelnök akkoriban azzal indokolta a döntést, hogy a magyar államnak felelősséget kell vállalnia a Kárpát-medencében élő magyarokért. Ám mindenki számára világos volt, hogy mi az útlevelek kiosztásának valódi oka.
A cikk szerint az új állampolgárok jelentős része rendkívül lojálisnak bizonyult ahhoz a politikai erőhöz, amely megadta számukra az állampolgárságot. Vagyis a kormánypártok a határon túli magyarok szavazataival tudták megerősíteni a kormánypárt hatalmát.
Megjegyzik, hogy a mostani magyarországi választásokon a levélben szavazók körében továbbra is elsöprő támogatást kapott a Fidesz, míg a Magyar Péter-vezette Tisza Párt jóval gyengébben szerepelt ebben a körben.
Orosz párhuzamok
A cikk arra is kitér, hogy Vlagyimir Putyin kormánya szintén tömegesen osztott orosz útleveleket a volt szovjet térség több országában élőknek, majd később az ott élő orosz állampolgárok védelmére hivatkozva avatkozott be ezekben az államokban.
Putyin egy 2019-es nyilatkozatában azt mondta, nem lát különbséget az Ukrajnában élő oroszok és más országok határon túli nemzeti közösségei között.
„Van egy kérdésem. Miben rosszabbak az Ukrajnában élő oroszok, mint a románok, lengyelek vagy magyarok? Vagy az ott élő ukránok, akik különféle okok – családi kötelékek, vegyes házasságok vagy egyéb okok – miatt elszakíthatatlan köteléket éreznek Oroszországgal. Nem látok itt semmi ellentmondásosat” – fogalmazott Putyin.
A „Nagy-Szerbia” eszméjének törvényesítése?
A szerb ellenzék és több szakértő szerint felmerül a kérdés, hogy a kezdeményezés nem a „Nagy-Szerbia” eszméjének jogi megerősítését szolgálja-e.
Vodinelić szerint a javaslat egy olyan ideológiát tükröz, amely szerint „mindenki hozzánk tartozik, aki ugyanahhoz a nemzethez tartozik, függetlenül attól, hol él”. Ugyanakkor szerinte fontos kérdés, hogy olyan emberek dönthessenek-e egy ország sorsáról, akiknek az állampolgárságon és távoli származáson kívül nincs érdemi kapcsolatuk az adott állammal.
Az ellenzék azt is kifogásolja, hogy jelenleg nincs átlátható információ arról, hány olyan személy kapott állampolgárságot az elmúlt években, aki valójában nem él Szerbiában, de fiktív lakcím segítségével személyi igazolványhoz és választójoghoz jutott.