Ausztrália egyre mélyebb üzemanyagválságba süllyed: benzinkutak ürülnek ki, az árak az egekben, és már csak hetekre elegendő tartalék maradt. Az importfüggőség és a globális ellátási zavarok miatt gazdák és fuvarozók tömegei kerültek kilátástalan helyzetbe, miközben a kormány kétségbeesetten próbálja biztosítani az utánpótlást.
Mad Max szorongás
A Mad Max című filmben az olajhiány az ausztrál társadalmat a teljes összeomlás szélére sodorja.
A való életben a dolgok még nem egészen ennyire félelmetesek, de mivel alig egy hónapra elegendő gázolaj maradt, és több száz benzinkúton már elfogyott, ezért a szorongás kézzelfogható a The Telegraph beszámolója alapján.
Ausztráliában a világon az egyik legmagasabb az egy főre jutó dízelfogyasztás, de a keresletet szinte teljes mértékben importból fedezik. Két hazai finomító termel benzint, de ennek is akár 90 százalékát külföldről szerzik be.
Miután Irán lezárta a Hormuzi-szorost, a világ olajellátásának egyötöde esett ki, amely különösen az Ausztráliát is ellátó ázsiai finomítókat érinti súlyosan.
Csökkenő tartalékok
Ausztráliának 38 napra elegendő benzintartaléka van, mielőtt elérné a kritikus szintet, ekkor pedig be kellene lépnie a jegyrendszernek. A dízel esetében ez 31 nap, a sugárhajtómű-üzemanyag esetében pedig mindössze 28 nap.
Különösen a kamionosok és a gazdálkodók számára tűnik kilátástalannak az ellátási válság.
„A termelők most mérlegelik, hogy megengedhetik-e maguknak a vetőmag vásárlását, a traktorok megtankolását és a növények elvetését”
– hangsúlyozta Hamish McIntyre, a Nemzeti Gazdálkodók Szövetségének elnöke.
Ausztrália egyébként a világ ötödik legnagyobb búzatermelője és a második legnagyobb árpatermesztője.
McIntyre arra figyelmeztetett, hogy a legtöbb gazdálkodónak április 25-ig el kell döntenie, hogy ültet-e idén növényt.

Mathew Munro, az Ausztrál Kamionos Szövetség vezetője aggódva figyeli a helyzetet. Nemrégiben „vészhelyzetnek” nevezte az ország 60 ezer kamionos vállalkozásának kilátásait.
A The Telegraph írása megállapítja, hogy az ausztrálok talán nem vonultak utcára az üzemanyagárak miatt, ahogy azt az írek tették az elmúlt napokban, de a válság ráerősített a sebezhetőségükre.
Anthony Albanese, ausztrál miniszterelnök eközben Szingapúrban próbált olajat szerezni.
Az ázsiai városállam a világ harmadik legnagyobb finomító központja az amerikai Houston és a hollandiai Rotterdam után. Ausztrália a benzin 55 százalékát és a dízel 15 százalékát innen szerzi be. Ausztrália további jelentős beszállítói Dél-Korea, India, Malajzia és Tajvan.
A szingapúri finomítók nyersolaj-szükségletük közel 70 százalékát a Közel-Keletről szerzik be. Most az Egyesült Államok, Afrika és Oroszország felé tekintenek. De fogytán van a készletük, és a világ minden tájáról érkező nyersolajvásárlókkal kell versenyezniük.
Úton 50 tartályhajó
Jelenleg több mint 50 tartályhajó tart Ausztrália felé, amelyek a következő öt hétben érkeznek meg, de ez nem fog sokat enyhíteni a problémán.
Az árak rekordmagasságban vannak. Még az üzemanyag-jövedék adójának drasztikus csökkentése is csak átmeneti enyhülést hozott a dízelfelhasználóknak: az ár már visszatért a rekordszint közelébe, a városokban literenként 3,25 ausztrál dollárért, mintegy 714 forintért kapható.
A következő lépés, amely akkor lépne életbe, ha a készlet 15 napra elegendő üzemanyagra csökkenne, az lenne, hogy ösztönözzék az embereket a fogyasztás önkéntes csökkentésére.
Az utolsó lépés, ha a készlet 10 napra vagy kevesebbre csökken, a jegyrendszer alkalmazása lenne.
