Irán új legfelsőbb vezetője, Mojtaba Khamenei még mindig lábadozik súlyos arc- és lábsérüléseiből, amiket a háború elején bekövetkezett légicsapásban szenvedett el, amelyben meghalt apja és elődje, Ali Khamenei ajatollah, aki 1989 óta uralkodott – közölte szombaton a Reuters hírügynökséggel három, belső köréhez közel álló személy, akik névtelenséget kértek.
Elmondták: Khamenei arca súlyosan eltorzult a teheráni vezér rezidenciája elleni támadásban, és mindkét lábán is maradandó sérülést szenvedett – amerikai hírszerzési források szerint feltehetően elvesztette az egyik lábát.
Emiatt az 56 éves utód elvonultan irányítja az egész világ számára meghatározó háború ügyeit, bár a privát információkat kiszivárogtató bizalmasai szerint „mentálisan éles maradt”. Így az érzékeny kérdéseket, például a Washingtonnal folytatott tárgyalások feltételeit viszont csak hangkonferencián keresztül vitatja meg a magas rangú tisztviselőkkel, mivel hetek óta lényegében csak néhány közeli személy láthatta.
Az a kérdés, hogy Khamenei egészségi állapota lehetővé teszi-e számára az államügyek intézését, Irán évtizedek óta legsúlyosabb veszélyének idején merül fel, miután szombaton megkezdődtek a nagy téttel bíró béketárgyalások az Egyesült Államokkal a pakisztáni fővárosban, Iszlámábádban – állapítja meg a hírügynökség, amely szerint Khamenei holléte, állapota és uralkodási képessége továbbra is nagyrészt rejtély, és március 8-i kinevezése óta semmilyen fotó, videó vagy hangfelvétel nem került nyilvánosságra róla. Irán sem adott ki semmilyen hivatalos nyilatkozatot az egészségi állapotáról, habár az állami televízió egyik bemondója „janbazként” jellemezte őt, amely kifejezést a háborúban súlyosan megsebesültekre használják.
Alex Vatanka, a Közel-Kelet Intézet vezető munkatársa szerint ettől függetlenül is valószínűtlen, hogy az új és tapasztalatlan vezető képes lenne az apja által gyakorolt, átfogó hatalommal rendelkezni, de minimum évekbe telhet, mire ugyanolyan szintű automatikus tekintélyt épít ki.
Irán népe is csak találgat: Khamenei távollétét széles körben vitatják a közösségi médiában, és szélsebesen terjednek az összeesküvés-elméletek arról, hogy ebben a nemzetközileg is megfeszült helyzetben valójában ki vezeti az országot.
