Noha már 2020-ban is belengette, Donald Trump elnök szerdán ismét azzal fenyegetőzött, hogy kilépteti az Egyesült Államokat a NATO-ból. Amiatt, hogy az európai tagok nem hajlandók hajókat küldeni az Irán közelében lévő Hormuzi-szoros felszabadítására.
A Reuters szakértői most azt latolgatják, az USA kiléphet-e egyoldalúan a 77 éves transzatlanti koalícióból, annak fényében, hogy Trump gyakran hoz fontos döntéseket kongresszusi jóváhagyás nélkül, amelyek némelyikét az amerikai bíróságok felfüggesztik.
Elvileg meglépheti, de nem olyan hirtelen
Alaphelyzet, hogy az amerikai Alkotmány szerint az elnöknek joga van szerződéseket kötni a Szenátus többségi beleegyezésével.
A NATO – amely európai országokat, az Egyesült Államokat és Kanadát foglalja magában, – 1949-ben alakult azzal a céllal, hogy ellensúlyozza a szovjet támadás kockázatát, és azóta a Nyugat biztonságának sarokköve. Az 1949-es észak-atlanti szerződés pedig azt is kimondja, hogy bármelyik fél felmondhatja a szerződést előzetes értesítés után.
2023-ban viszont Joe Biden akkori demokrata elnök aláírásával olyan törvény is született, amely megtiltja Amerika bármely elnökének, hogy felfüggessze, felmondja, vagy kiléptesse az országot a NATO-szerződésből, kivéve, ha ahhoz a Szenátus kétharmados támogatását élvezi. Azt is rögzítették, hogy az amerikai forrásokat nem lehet a kilépésre fordítani.
Hiányzik az elkötelezettség, tombol a hangulat
Trump évek óta keményen bírálja a szövetséget, és egy februári jelentés szerint, ha a kérdés bíróság elé kerül, ott a végrehajtó hatalom érvelhet azzal is, hogy a Biden-féle módosítás alkotmányellenes.
Trump legújabban azt nyilatkozta, hogy „feltétlenül” fontolgatja a szövetségből való kilépést, hivatkozva
a NATO-val szembeni undorára.
Nem sokkal ezelőtt pedig védelmi minisztere, Pete Hegseth nem volt hajlandó megerősíteni az Egyesült Államok elkötelezettségét a szövetség kollektív védelme mellett. A szakértők szerint pedig éppen itt rejlik a lényeg, az elkötelezettség hiányában.
Ha az elnök és a hadsereg nem elkötelezett a NATO és az európai biztonság iránt, akkor nem hiszem, hogy a Kongresszus sokat tehetne ennek visszaszorítása érdekében – vélekedett Max Bergmann, a Külügyminisztérium korábbi tisztviselője.
A bíróságon csak foghatnák a fejüket
A nemzetközi jog értelmében egy nemzet államfője általában jogosult felmondani egy szerződést, ha az alapvetően lehetővé teszi a kilépést, és a nemzet betartja a kapcsolódó folyamatot.
Az amerikai törvényhozás kevésbé egyértelmű, bár az elnökök már többször döntöttek ilyen lépésekről a Kongresszus jóváhagyása nélkül – Trump is jegyez 2020-ból ilyet, amikor a fegyvertelen megfigyelő repüléseket lehetővé tevő, 35 nemzetet tömörítő Nyílt Égbolt szerződésnek fordított hátat.
Ha viszont a NATO ügye bíróság elé kerül, az elnöki szándék megtámadása komoly akadályokba ütközik, mert az is kétséges, hogy egyáltalán kinek van joghatósága megtorpedózni a döntést. Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága, amelynek konzervatív többsége gyakran Trump javára dönt, ráadásul még soha nem tárgyalt érdemben szerződésfelmondási ügyet.
