Az amerikai reptereken kialakult káosz miatt Donald Trump személyesen rendelte ki az ICE ügynökeit a biztonsági ellenőrzések támogatására. Bár az akció alapvetően segítő szándékú, az ügynökök jelenlétének senki nem örül, ugyanis az elmúlt egy évben tapasztalt ICE-agresszióról és az utcai kivégzésekről az amerikaiaknak nem a segítő szándék jut eszébe.
Hiába a jó szándék, a félelem jelen van
A lépés közvetlen kiváltó oka a szövetségi finanszírozási zavar, amely megbénította a Transportation Security Administration (TSA – reptéri biztonsági személyzet) működését: a fizetés nélkül maradó alkalmazottak egy része nem vette fel a munkát, így több nagy forgalmú repülőtéren is órákig kígyózó sorok alakultak ki az utasbiztonsági ellenőrzéseknél. A fennakadások nemcsak az induló járatokat késleltették, hanem dominószerűen borították a teljes légiközlekedési rendszert.
A kormányzat ezért rendkívüli megoldáshoz nyúlt: olyan ICE-ügynököket vezényeltek a repterekre, akik alapvetően bevándorlási ellenőrzésekre és kitoloncolási ügyekre vannak kiképezve, nem pedig utasbiztonsági szűrésre. Bár hivatalosan csak adminisztratív és támogató feladatokat látnak el, jelenlétük mégis azt jelzi, hogy a hatóságok minden rendelkezésre álló erőforrást bevetnek a rendszer működőképességének fenntartására. A döntés egyben rávilágít arra is, mennyire sérülékeny az amerikai reptéri infrastruktúra, ha a biztonsági személyzet létszáma hirtelen csökken.
A helyzet azonban túlmutat egy egyszerű munkaerőhiányon. Az, hogy a bevándorlási hatóság emberei jelennek meg a turisták első amerikai élményének helyszínén, már politikai üzenetet is hordoz: a határvédelem logikája szó szerint belép a repterek világába. Ez pedig nemcsak az utazási élményt változtatja meg, hanem azt is, ahogyan a külföldi látogatók az Egyesült Államokra mint úti célra tekintenek.
A tapasztalatok nem ígérnek túl sok jót
A mostani lépés egy már korábban is érzékelhető tendencia része. Donald Trump bevándorláspolitikája alatt több olyan esetről számolt be a globális sajtó, amikor külföldi állampolgárokat – köztük tudósokat és zenészeket – már a reptereken feltartóztattak, majd kitoloncoltak. Egyes beszámolók szerint a hatóságok közösségi médiás aktivitás vagy akár Trumpot kritizáló művészeti tartalom miatt is felléptek velük szemben.
Az ilyen történetek gyorsan elterjedtek nemzetközi szinten, és hozzájárultak ahhoz, hogy sokan kockázatosabbnak érzékelik az amerikai beutazást. A bizonytalanságot tovább erősíti, hogy az ICE most már a reptereken is nagyobb létszámban jelenik meg egy olyan hatóság, amelynek neve világszerte ismertté vált a közelmúlt vitatott intézkedései miatt.
Sok külföldi utazó számára ez nem egyszerűen egy technikai intézkedés, hanem annak a jele, hogy a szigorú bevándorlási politika már az országba érkezés legelső pillanatában is kézzelfoghatóvá válik. Számos turista már nemcsak a hosszú sorokra és kényelmetlenségekre számít, hanem attól is tart, hogy politikai okok miatt akadályozhatják a belépését – ez pedig rontja az Egyesült Államok nemzetközi megítélését.
Már a GDP is megérzi a hiányt
A szigorú bevándorláspolitika már konkrétan mérhető visszaesést okozott az amerikai turizmusban. 2025-ben az Egyesült Államokba érkező nemzetközi turisták száma mintegy 6 százalékkal csökkent az előző évhez képest, miközben a világ más részein a turizmus nőtt.
A kiemelt piacokon a visszaesés még látványosabb: például a kanadai látogatók száma 22 százalékkal esett, ami körülbelül 4,5 milliárd dollár bevételkiesést jelentett az amerikai gazdaság számára. Az Európából érkező turisták foglalásai átlagosan 14 százalékkkal csökkentek, sőt egyes helyeken 30 százalékos visszaesést mértek.
Ez közvetlenül a bevételekre is hatott: a Financial Times beszámolja szerint a turisztikai ágazat éves bevételkiesése 50 milliárd dollárra tehető, a vendéglátóiparban pedig több mint 98 ezer munkahely szűnt meg vagy került veszélybe. A GDP-re gyakorolt hatás nem elhanyagolható, hiszen a turizmus és a szolgáltató szektor jelentős részt képvisel a nemzeti gazdaságban: egyetlen százaléknyi esés milliárd dollárokban mérhető.
A regionális hatások is érzékelhetők: olyan államok, mint Florida vagy Nevada, ahol a turizmus kiemelt gazdasági szereplő, különösen szenvednek a csökkenő turistaforgalomtól.
A Trump-adminisztráció nemzetbiztonsági okokra hivatkozva ráadásul több mint egy tucat országból tiltotta meg a látogatók belépését, emellett 75 ország – köztük Brazília és Thaiföld – számára felfüggesztette a vízumkiadást.
Az Egyesült Államok továbbá fokozta az országba érkező látogatók, diákok és polgárok ellenőrzését, különösen a közösségi média vizsgálatát. Az amerikai Vám- és Határvédelmi Hivatal (US Customs and Border Protection) adatai szerint a határellenőrzés során az elektronikus eszközök vizsgálata 2025-ben 18 százalékkal nőtt, s ebbe beletartozott a közösségi média oldalak vizsgálata is.
New York, Las Vegas és Los Angeles is megérzi a visszaesést
A visszaesés regionális szinten is tapasztalható: a Los Angeles Times összeállítása szerint az Egyesült Államok legnagyobb turisztikai központjai is érezhetik a „Trump-hatást”, különösen a nemzetközi látogatók körében. Az adatok szerint Kalifornia – ahol 2024-ben a turizmus még rekordot döntött – 2025-re 9,2 százalékos visszaesést mér a nemzetközi vendégek számában az USA-ba vezető bizonytalanságok és gazdaságpolitikai feszültségek miatt. Ez különösen a nemzetközi utazásoktól függő területeken, mint Los Angeles vagy San Francisco, okozhat közvetlen gazdasági hatást.
Nevadában, Las Vegas környékén szintén markáns a turizmus gyengülése: 2025 júniusában a várost mintegy 11 százalékkal kevesebb turista látogatta meg, és a nemzetközi utazók száma kb. 13 százalékkal csökkent az előző évhez képest, miközben a szállodai foglalások száma és a repülőtéri forgalom is visszaesett.
A New York-i régióban is érezhető a lemaradás: turisztikai előrejelzések szerint nagyjából 800 ezerrel kevesebb nemzetközi látogató érkezett 2025-ben, ami 17 százalékos csökkenésnek felel meg és mintegy 4 milliárd dollár bevételkiesést okozott a helyi gazdaságban.
Ezek a trendek azt mutatják, hogy a turisztikai központok, amelyek korábban a nemzetközi vendégek mentén növekedtek, most különösen érzékenyek a politikai légkör és a bizalom ingadozására. Míg a belföldi utazás némileg stabilizálhatja a helyzetet, a külföldi turisták elmaradása közvetlenül csökkenti az éttermek, szállodák, rendezvények és szórakoztatóipar bevételeit. Az előrejelzések ez a tendencia akár 4-6 millió munkahely megszűnéséhez vezethet.
Megmentheti a foci-vb az évet?
Egy kulcsfontosságú esemény azonban komoly lökést adhatna az ágazatnak: a 2026-os labdarúgó-világbajnokság. Az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó közös rendezésében tartandó torna nem csupán sportesemény, hanem hatalmas gazdasági erő is lehet.
A FIFA előzetes becslései szerint az idei világbajnokság több tízmilliárd dolláros bevételt hozhat a rendező országoknak, és 40–47 milliárd dollár közvetlen gazdasági outputot termelhet, akár több mint 180 ezer teljes munkahelyet generálva főleg a turizmus és vendéglátás területén.
A szakértők szerint viszont olyan tényezők, mint a politikai légkör, a határbiztonsági intézkedések vagy a nemzetközi utazók biztonsággal kapcsolatos aggályai továbbra is befolyásolhatják azt, hány külföldi látogat el végül valóban az Egyesült Államokba a torna idején. A világbajnokság így egyszerre kínál óriási lehetőséget és komoly kihívást: ha az USA sikeresen tudja menedzselni a rendezést, az a turizmus számára nagy fellendülést hozhat és megmentheti az idei évet.
