Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az ismert légitársaságok már nagyon várják napot, hogy visszatérnek Ukrajnába. Számítanak arra, hogy a háború utáni időszakban
fellendülhet a turizmus – akár a „katasztrófaturizmus” is –, és készen állnak kihasználni a helyzetet.
Egyesek heteken belül készen állnak a járataik újraindítására, míg másoknak évekre lehet szükségük a felkészüléshez – írja a 24tv az FT cikke alapján.
Wizz Air
A magyar hátterű Wizz Air nem kertel: ha békemegállapodás születik, két éven belül 15 repülőgépet állomásoztatna Ukrajnában, hét éven belül pedig 50-et. Váradi József vezérigazgató úgy fogalmazott:
Úgy terveztük, hogy amint újra megnyílik a légtér, nagyon gyorsan újraindítjuk a működésünket. Ez számunkra hatalmas lehetőség.
Ryanair
Az ír Ryanair sem maradna le: a háború előtt évente 1,5 millió utast szállítottak Kijevbe, Lvivbe és Odesszába, most pedig már évi 4 millió utassal számolnak. A cég vezetői már be is járták az ukrán repülőtereket, hogy felkészüljenek a visszatérésre. Eddie Wilson vezérigazgató szerint
a jegyértékesítés akár két héttel a repülések újraindítása után elindulhat
– már csak az a kérdés, mikor lesz biztonságos újra repülni.
easyJet
A brit easyJet korábban nem repült Ukrajnába, de most ők is vizsgálják az oda vezető útvonalak lehetőségét. A cég szerint a légiforgalom újraindítása technikailag viszonylag gyorsan megvalósítható lenne, de minden azon múlik, milyen állapotban vannak a repterek, kifutópályák, és hogy a terminálok képesek-e megfelelni a legmagasabb biztonsági elvárásoknak. Ellentétben a Wizzel és Ryanairrel, az easyJet a közeljövőben nem tervez gépeket állomásoztatni Ukrajnában.
Mi a helyzet a béketárgyalásokkal?
Novemberben a sajtó megszellőztette Trump 28 pontos „béketervét”, amelyről kiderült, hogy orosz sugalmazás alapján készült, és Steve Witkoff, az amerikai elnök különmegbízottja juttatta el a címzettekhez. A terv többek között ukrán területek orosz elismerését, a szankciók eltörlését és amerikai-orosz gazdasági együttműködést is tartalmazott.
A tervet az Egyesült Államok és Ukrajna közötti genfi tárgyalásokon 19 pontos verzióra módosították. Az értesülések szerint a vitás kérdések közül többet is átírtak, például az ukrán hadsereg létszámára, a zaporizzsjai atomerőműre, a fogolycserére és az elítéltek visszaküldésére vonatkozóan.
December 2-án Moszkvában is zajlottak tárgyalások Vlagyimir Putyin és Steve Witkoff között, ahol szintén szóba került a béketerv. Putyin közben Európát vádolta azzal, hogy blokkolja a békefolyamatot, és a tárgyalások során Oroszország semmilyen engedményt nem mutatott. Egyelőre nem sok komolyan vehető jele annak, hogy Moszkva változtatna az álláspontján.
