A hétfői nap talán legfontosabb és egyben elég megrázó híre, hogy Nyugat-Európa számos országában áramkimaradással és az abból származó kellemetlenségekkel küszködtek.
Bizonyos francia területek és Portugália mellett Spanyolország járta meg kimondottan az áramszünettel járó zűrt. Ezeken kívül Andorrában is volt áramszünet, sőt még Belgiumból is érkeztek jelentések áramkimaradásokról.
Megbénult a városi közlekedés valamennyi formája, valamint a kommunikációs csatornák is beszűkültek.
A portugál hálózati üzemeltető szerint a spanyolországi „szélsőséges hőmérséklet-ingadozások” hozzájárultak a leálláshoz. Egyelőre viszont nem tudni biztosra, mi állhat a széles körű áramszünetek hátterében. A sajtójelentéseket tolmácsoló MTI szerint
az európai áramhálózattal lehetnek gondok, illetve felmerült, hogy egy délnyugat-franciaországi tűznek is köze lehet a problémához.
Az Alaric-hegyen tomboló lángok ugyanis megrongáltak egy magasfeszültségű vezetéket Perpignan és Narbonne között.
Húsbavágó kérdés
Az El País újabban arról ír:
mi a teendő a hűtőben lévő élelmiszerekkel az áramszünet után?
A lap az Egyesült Államok Élelmiszerbiztonsági és Ellenőrző Szolgálatát (USDA) idézve kifejti, milyen gyakorlati tanácsok szükségeltetnek a hűtve tárolt élelmiszerek esetében. A lényeg itt az, hogy az ennivaló hűtőben négy órát, fagyasztóban pedig akár 48 órát is eláll, de ha félig tele van, utóbbi csak 24 órát bír. Ennek érdekében nem szabad nyitogatni a hűtőket.
A USDA ajánlása szerint a szobahőmérsékleten hagyott húst és halat célszerű kidobni, de a vajat vagy a pácolt sajtokat megtarthatjuk.
Európa különös előrelátása
A kérdés azonban még vészjóslóbb, ha visszaemlékezünk márciusra, amikor is egy uniós jelentés épp egy ehhez kísértetiesen hasonlító helyzetet festett fel: ebben a tagállamokat arra szólítják fel, hogy minimum 72 órás működőképességre készüljenek fel infrastruktúráikban, beleértve az energiaellátást is.
A válságkezelés képessége nélkül nem lesz biztonságban Európa
– áll az Európai Bizottság 2025 márciusában közzétett jelentésében. Egy magyar energetikai cég szerint pedig az európai energiapiacot egyre gyakrabban fenyegetik hálózati túlterhelések, ellátási problémák és geopolitikai instabilitás, s amellett érvelnek, hogy biztonsági szempont is már az energetikai önellátás. Napelemes rendszer esetén ugyanis megfelelő inverter, energiatároló és kiépítés is kell egy áramszünet kivédésére.
A természeti katasztrófákat, a kibertámadást és egy háborút is úgy lehet túlélni, ha 72 órára elegendő tartaléka van az embereknek – így érvelt egyébként nemrégiben a holland kormány is.
Mi lenne, ha minden elsötétülne?
A kérdés nem csupán elméleti, a hétfői napon Franciaország egyes részeitől Spanyolországon át Portugáliáig beálló blackout a hétköznapi valóságba ültette azt.
Mint megírtuk, teljesen leállt a földalatti közlekedés, a metrókocsikban több százan vesztegeltek spanyol nagyvárosokban, de a portugál lakosok sem úszták meg sötétbe borulás nélkül a mai napot. A hírek szerint napközben tömött sorok várakoztak az ATM-ek előtt, mert a vásárlók nem tudtak kártyával fizetni. A kiskereskedelmi láncokban, az éttermekben, de még a taxiban ülők sem tudtak fizetni áram és hálózati szolgáltatás hiányában.
Ezen a ponton felmerülhet a kérdés:
ha elfogy a készpénz, ha nem üzemelnek a bankautomaták, ha nem működnek a boltok és elszáll az internet, akkor milyen gazdasági hatások következhetnek nem is olyan hosszú távon az európai társadalmakban, köztük Magyarországon is?
Az biztosnak tűnik, hogy egészen hamar a bőrünkön éreznénk az áramhiány miatt fellépő problémák sorát. Mindenesetre a hétfői történések megmutatták, a napjainkban megszokott civilizált élet alaposan felbolydult, a spanyol kormány még nemzetbiztonsági ülést, illetve válságstábot is összehívott a váratlan leállásokra reagálva.
